Az Alkotmánybíróság kedden úgy döntött, az EU kötelezettségszegési eljárásainak lezárásáig felfüggeszti a felsőoktatási törvény módosításának (lex CEU) és a civiltörvény (a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény) alkotmányosságának vizsgálatát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civil szervezet szerint a döntést semmi nem indokolja.

Az eljárás felfüggesztését nyilvánosságra hozó nyilatkozatában az AB arra hivatkozik, hogy „az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését” a magyar testületnek be kell várnia, mielőtt döntést hozhatna a kérdéses ügyek alkotmányosságát illetően.

Azaz amíg az Európai Bizottság által tavaly év végén megindított két kötelezettségszegési eljárásnak nincs eredménye (ami várhatóan néhány év múlva lesz), addig a magyar Alkotmánybíróság nem dönthet arról, hogy a magyar alkotmánynak nem mond-e ellent ez a két magyar törvény.

Mindkét törvénnyel kapcsolatban egyébként azért indult eljárás az Alkotmánybíróságon, mert az országgyűlési képviselők több mint negyede kérvényezte annak megállapítását, hogy ezek az Alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesek. Az AB a felfüggesztést többségi döntéssel szavazta meg, de Dr. Juhász Imre és Dr. Stumpf István különvéleményben jelezte, nem ért egyet a meghozott döntéssel.

Stumpf szerint az eljárás felfüggesztésének három törvényi feltétele közül egyik sem teljesült, nem indokolt, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások befolyásolják az AB döntéseit. „Tegyük fel, hogy a vizsgált szabályozás mind az uniós joggal, mind az Alaptörvénnyel ellentétes” – írja Stumpf különvéleményében.

Ha az Európai Unió Bírósága (EUB) „megállapítja az uniós jog sérelmét, a kifogásolt törvényeket nem iktathatja ki (ilyen döntést csak a tagállam hozhat). Vagyis az EUB ítéletéből semmiképpen sem következne, hogy annak alapján az Alkotmánybíróságnak a kifogásolt törvények alkotmányossági felülvizsgálatát az alkotmányjogi panasz alapján már nem kellene elvégeznie.”

A TASZ szerint az Alkotmánybíróság ma úgy döntött, nem viselkedik bíróságként. A szervezet Facebook-posztban reagált az AB döntésére, melyben kiemeli, hogy az AB feladata a hozzá fordulók alapvető jogainak védelme, „a létében fenyegetett CEU és a külföldről támogatott szervezetekként stigmatizált civil szervezetek” ügyében hozott döntés ezért abszurd, és „jogilag nehezen, de politikailag annál könnyebben értelmezhető.”