Mindössze néhány évünk maradt megfékezni a globális felmelegedést. Mégis, nagyon sokszor, ha környezetvédelemről beszélünk, a műanyaghulladék kezelését, újrahasznosítását értjük alatta, pedig ennek minimális a hatása a klímaváltozásra. Mi lehet ennek az oka?
Környezetvédők szerint a védmű nemcsak a sziget természeti értékeire lett volna káros, de összességében fokozta volna Budapest árvízi kockázatát is.
Az elmúlt negyedévben több civil csoportosulás nyert a tőke ellen lokális ügyekben, vagy legalábbis meghallotta hangjukat az országos sajtó: ezekből az eseményekből válogattunk most ötöt.
A civileknek nem szóltak, hogy leállt volna az árvízvédelmi beruházást engedélyeztetése.
Az újrahasznosítás mítosza – mely szerint elég tudatosan választani a termékek közül és szelektíven gyűjteni a szemetet a környezet megóvására – nem több, mint az óriásvállalatok marketingeszköze a természetpusztítás felelősségének egyénekre való áttolására.
Az eseményt két hét múlva tartják és várnak mindenkit, aki fontosnak tartja a természetvédelmet és a fenntartható fejlődést.
Az aktivisták azért indították az akciót, mert az érintett lapok nem foglalkoznak a klímavészhelyzettel, és a nagyvállalati-tulajdonosi érdekeknek megfelelően ferdítik el a klímakatasztrófáról szóló híreket.
A járvány alatt bevezetett biciklisávok kapcsán szólalkozott össze Fürjes Balázs államtitkár és Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes.
A helyi civileknek sikerült elérniük, hogy ne hajtsák végre a környezetkárosító beruházást a településükön.
Egy hét alatt több mint 4000-en küldtek levelet a polgármesternek arról, hogy fontolja meg az Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházást.