„Elnéptelenedő” budapesti ligetek
A Liget valódi politikai alternatívája azzal kezdődik, hogy feltesszük a kérdést: ki épít ma Magyarországon azoknak, akiknek a megélhetése egyre nehezebb.
A Liget valódi politikai alternatívája azzal kezdődik, hogy feltesszük a kérdést: ki épít ma Magyarországon azoknak, akiknek a megélhetése egyre nehezebb.
A kormányközeli lap ismételten nem kérdez meg hajléktalan embereket, és ismételten a hozzájárulásuk nélkül készít felvételeket emberekről, akiket hajléktalanként mutat be.
A Fővárosi Törvényszék mostani ítélete tanulságul szolgál azon médiumok számára, akik hangulatkeltő és kirekesztő módon számolnak be egy társadalmi jelenségről.
Minél többen vállaljuk a roma és magyar identitásunkat, ezzel direkt módon is kifejezzük, hogy Magyarország a mi hazánk is, hogy csak egy Magyarország létezik.
Arra, hogy roma közösséget a koronavírus-betegség súlyosabban érintette, mint a nem romákat, pusztán következtetni tudunk. Azonban az, hogy a járvány minden következményével egy kataklizma erejével hatott a legszegényebb községek lakóira, s ezeken belül a romákra – egyértelmű.
Akkor most ki lépett át egy vörös vonalat?
Amit Orbán Viktor a cserben hagyott szegényeknek, dolgozóknak kínálni tud, az csak a fehér felsőbbrendűség hamis illúziója, amit akár vigaszdíjként is értelmezhetünk.
„Gondoskodjanak magukról földműveléssel a hajléktalanok, cigányok, de azért a migránsok persze ne, mert ők egyszerre veszik el a munkánkat, és nem akarnak dolgozni soha, bezzeg az okostelefonjuk, na az van nekik is…”
A menekültválság és a hajléktalanüldözés is a külső és belső határok formálásáról szól és azoknak egyfajta ok-okozati viszonyáról, mintha a külső határok felállítása előbb-utóbb magával vonzaná a belső ellenségképzéseket is.
Jövő hét közepén fogja tárgyalni a cseh kormány azt a jelentést, ami szerint az országban a gazdaság látványos erősödése ellenére sem csökken, inkább nő a cigányság elszigetelődése a társadalomban.