Jövő hét közepén fogja tárgyalni a cseh kormány azt a jelentést, ami szerint az országban a gazdaság látványos erősödése ellenére sem csökken, inkább nő a cigányság elszigetelődése a társadalomban. A körül-belül 240 ezres cseh cigányság mintegy fele él kirekesztettségben, a közélettől gyakorlatilag elzárva.
A nagyvárosok peremén kialakult, gettósodott részeken él a cigány társadalom mintegy 125 ezer tagja. Egyes csehországi körzetekben a szinte teljes elszigeteltség aránya 60-70% a cigányságon belül. A gettók száma az elmúlt tíz évben megduplázódott, 300-ról 600-ra.
A jelentés rámutat arra az elkeserítő körülményre, hogy
„a Csehországban élő romák mintegy fele már integrálódott a többségi társadalomba, a roma közösség másik fele viszont társadalmi kirekesztettségben és veszélyes helyzetben él, teljes mértékben ki van szorítva a társadalom peremére”
Az elemzés szerint a cseh cigányság mintegy fele szakképzettség nélküli, nagyon nehezen tud elhelyezkedni és nyomasztóan magas a prostitúcióban érintettek aránya.
Korábban, 2014 szeptemberében az Európai Unió már indított egy kötelezettségszegési eljárást Csehország ellen az cigány tanulók iskolai szegregációja miatt. Abban az évben annak ellenére, hogy a cigány lakosság aránya Csehországban 3 százalék alatt volt, a cigány tanulók mégis hatszor nagyobb számban voltak jelen az úgynevezett „speciális iskolákban”, mint nem cigány társaik, összesen a cigány gyerekek 40 százaléka tanult csökkentett óraszámú, rosszabb minőségű oktatást nyújtó intézményekben.
Ennek hatására akkor a cseh kormány intézkedés-csomagot fogadott el, de ennek nem volt különösebben nagy hatása. Idén tavasszal az ENSZ emberi jogi biztosa, Zeid Ra’ad al-Husszein kritizálta a cseh kormányt, mivel szerinte egyre nő a cigányság elleni diszkrimináció és a cigány gyerekek szegregált oktatása az országban.
