„Lakni kell” – a magyar lakhatási mozgalom elmúlt 30 éve alulnézetből
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?
Bármilyen erőszak és kisemmizés megmagyarázhatónak és elfogadhatónak tűnik addig, amíg a „nyugatibbá” válásunkat szolgálja.
Miközben a kormány a családok védelmére hivatkozva háborús veszélyhelyzettel igyekszik biztosítani saját „cselekvőképességét”, nyugodt szívvel engedi, hogy a válságot leginkább elszenvedők tömegével az utcára kerüljenek.
Az önkényes lakásfoglalók közé sorolja az MBVK honlapja azokat, akiknek lejárt a bérleti szerződése.
Az Utcajogász Egyesület felszólítja az állami szerveket: miután nem világos, hogy mi történik a bírósági végrehajtásban, megfelelő tájékoztatás illeti az eljárások szereplőit.
A devizahitelezésen Hadházy szerint „a Magyar Nemzeti Bank nyerte a legtöbbet, Matolcsy azokat a százmilliárdokat szórakozza el azóta is.”
Baloldali képviselők nyomására a Biden-kormányzat megváltoztatta az álláspontját, és az utolsó pillanatban mégis meghosszabbította az országos kilakoltatási moratóriumot ami nélkül 3,6 millió amerikai kerülhetne utcára.
Anélkül, hogy lakhatási alternatívát kínálna nekik.
A lakás, amelyben Ilonáék élnek, fél nap leforgása alatt lakhatatlanná vált: a tulaj elvitte a bútorokat, ablakokat és ajtókat, leszereltette a csaptelepeket, így víz sincs, és a gázt is elzáratta. Segíts új albérletet találni a bajba jutott családnak!
Erről Tordai Bence párbeszédes képviselő számolt be.