Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Terézvárosban kilakoltatási végzést kapott egy kétgyermekes család, de végül a kilakoltatást felfüggesztette az önkormányzat

Frissítés 20.55: Az önkormányzat nekünk címzett levele szerint „az önkormányzat nem küld utcára egy kétgyerekes családot, a végrehajtás fel van függesztve”. Az A Város Mindenkié kilakoltatási ügyelete is úgy értesült, hogy a polgármester arról biztosította a lakót, nem fogják kilakoltatni.

Lapunknak nyilatkozott az esti órákban Soproni Tamás, Terézváros ellenzéki polgármestere. Elmondása szerint az édesapa anyjának kérésére végül a kilakoltatást felfüggesztették – ugyanis jogilag övé az önkormányzati lakás, és eredetileg ő kezdeményezte a kilakoltatást. A polgármester hozzátette, a családnak járna külön önkormányzati lakás, ha igényelnének, de ezzel eddig nem éltek.

Korábban írtuk: A hatóságok kilakoltatásokkal enyhítik a lakáshiányt – Terézvárosban utcára küldenek egy kétgyermekes családot

Miközben a lakásárak növekedésével egyre csak mélyül a lakhatási válság, megindultak a kilakoltatások, egy kétgyermekes családot tenne most utcára Terézváros az Utcajogász közleménye szerint. A két éve szinte teljesen befagyasztott kilakoltatások a járványügyi veszélyhelyzet vége után 15 nappal, azaz június 15-e után indultak újra – tekintet nélkül arra, hogy a veszélyhelyzetet a kormány a háborúra hivatkozva egyébként fenntartotta.

András családjánál július 1-jén váratlanul egy bírósági végrehajtó és rendőrök jelentek meg, a végrehajtó egy kilakoltatási végzést adott át a családnak. Az ügy hátterében András és az édesanyja közötti konfliktus húzódik meg. A férfi néhány éves megszakítással születése óta él a terézvárosi önkormányzati bérlakásban, ahol egyedül az édesanyja bérlő. Két évvel ezelőtt összevesztek, és akkor az édesanyja kérte az önkormányzattól András, felesége és két kiskorú gyermeke kilakoltatását.

András hiába él gyerekkora óta az önkormányzati bérlakásban, és hiába békült ki azóta édesanyjával, az önkormányzat az önkényes lakásfoglalókra vonatkozó, gyorsított eljárás szerint kérte a lakás kiürítését, ez esetben a bíróság anélkül dönt a kilakoltatásról, hogy meghallgatná mindkét fél érveit. Így a lakó csak akkor szerez tudomást először az ellene indított eljárásról, amikor a végrehajtó megjelenik az ajtajában azzal a felszólítással, hogy két napon belül hagyja el a lakást. Bár van lehetőség fellebbezésre, mire azt elbírálják, a végrehajtó foganatosítja a kilakoltatást. Az eset kapcsán az Utcajogász a végrehajtási törvény hibáira hívja fel a figyelmet, amelyek miatt az egyesület 2022 januárjában az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az AVM aktivistái élőlánccal próbálnak megakadályozni egy ferencvárosi kilakoltatást 2018. szeptember 19-én. Fotó: Papp Dóra

De más szempontból is megkönnyíti a jogi környezet a kilakoltatásokat: 2021. január elsejétől több ponton is módosultak a végrehajtási eljárás esetén érvényben lévő szabályozások. A változtatásokkal a törvényhozó célja a fizetésképtelenség esetén használt eljárás gyorsabbá tétele volt, az Utcajogász szerint ez együtt járt azzal, hogy jelentősen szűkültek azoknak az adósoknak a lehetőségei, akikkel szemben a végrehajtó szabálytalanul jár el. Az új szabályozás értelmében, ha a leendő üres lakásra egy vevő az első 20 napos időszakban vételi ajánlatot tesz, akkor az adósnak nem marad ideje élni a jogorvoslati lehetőségével, aminek következtében könnyen lehet, hogy jogszerűtlen keretek közt fosztják meg az otthonától.

A terézvárosi kétgyermekes család története csak a kezdet lehet, Jámbor András ellenzéki parlamenti képviselő korábban rámutatott:

egyes becslések szerint az elkövetkező időszakban akár 10 ezer ingatlanból lakoltathatják ki az embereket.

Úgy tűnik, a kormány a háború által csak tovább mélyülő megélhetési és lakhatási válság közepén leginkább hárítja a felelősséget, Varja Judit igazságügyi miniszter Jámbor András parlamenti felszólalására azzal válaszolt, hogy a kormány elvárja az önkormányzatoktól, hogy az illetékes jegyzőn keresztül a „rendelkezésére álló keretek között” gondoskodjanak a kilakoltatott emberekről, amennyiben nincs hová menniük. Továbbá kiemelte, hogy a hitelezői oldalon is joguk van a „rászoruló családoknak” pénzükhöz jutni – a kormány az ő érdekeiket is képviseli Varga Judit szerint.

Ha a kormány nemcsak a hitelezők, hanem a teljes társadalom érdekét kívánja szolgálni, mindenki lakhatását támogatva, akkor valószínűleg nem jó úton jár: hiába a lakástámogatásra elköltött milliárdok, a lakhatási válság egyre csak mélyül. Ennek az az oka, ahogy ezzel már korábbi cikkeinkben többször foglalkoztunk, hogy a jelenlegi otthonteremtési támogatásokból elsősorban pont a legszegényebb rétegek maradnak ki. A felső-középosztály lakhatását támogató állami programok pedig jelenleg csak arra jók, hogy megemeljék a lakáspiaci árakat – egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon drágultak legjobban a lakások az ötéves EU-s átlag alapján.

Mai hír, hogy a piaci szereplők az a lakások és az albérletek további drágulására számítanak, azaz valószínű, hogy a követkető néhány évben egyre több család kerülhet az utcára. Eközben állami lakás- és bérlakásépítési programról szó sincs, pedig Magyarországon immár három évtizede nincs egységes lakáspolitika, sem számottevő állami lakásállomány, pedig egyedül ez lenne képes olyan feltételeket létrehozni, amelyben jelentősen több ember jutna lakhatáshoz.

Címlapkép: Fotó: Kocsis Árpád / Mérce