Az Eurostat napokban megjelent lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. Ez alapján idén az első negyedévben az EU 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi átlag 131 százalékát tette ki, az eurózónán belül pedig a lakásárindex 127 százalék volt. Ehhez képest magyarországon ugyanez az érték 188,1 százalékot ért el, ami továbbra is a legmagasabb az adatot közlő országok közül – írja a privatbankar.hu közleménye alapján az mfor.

A cikk szerint az európai országok többségében a koronavírus okozta járvány idején és azt követően is áremelkedést mértek.

Magyarországon 2014-től folyamatosan és összességében az európai uniós átlagnál nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak.

A lap rámutat, hogy a folyamatos drágulás mögött számos tényező áll: az állami ösztönzők, a többször bővített CSOK, az 5 százalékos újlakás-áfa és a magánerős építkezéseknél az áfa-visszaigénylés lehetősége, valamint a magyarországi jövedelmek emelkedése is. A cikk szerint az is teret adott a drágulásnak , hogy a  2008-as válság idején hazánkban az európai uniót jóval meghaladó mértékben csökkentek az árak.

Habár a rengeteg ösztönző első hallásra akár pozitívnak is tűnhet, korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk vele, hogy miért nem hatékonyak az olyan állami otthonteremtési támogatások mint például a CSOK, ezekből ugyanis éppen hogy a legszegényebb rétegek maradnak ki. Az mfor cikke szerint pedig a kedvezmények még a lakáspiaci árakat is emelik.

Magyarországon három évtizede nincs egységes lakáspolitika, holott égető szükség lenne rá. A  kormányzat lakhatási célú költéseinél pedig jellemző tendencia, hogy a kiadások egyre nagyobb részét teszik ki a rászorultsági alapon nem célzott, a tehetősebb rétegek érdekeit szolgáló támogatási formák, mint a CSOK, vagy az adóvisszatérítési támogatások.