Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Devizahitel-tartozás miatt lett öngyilkos egy ceglédi állatorvos, Hadházy Ákos iskolatársa volt

Önkezével vetett véget életének egy ceglédi állatorvos, miután súlyos devizatartozás-spirálba került, és rendelőjének elárverezése után is még 98 milliós tartozás volt az egyenlegén.

Az eredeti rendelőjében túl magas bérleti díjat kellett fizetni, ezért döntött – éppen egy évvel a devizahitelek bedőlése előtt – a kölcsönfelvétel mellett, így 19 millió forintért vásárolt saját klinikát, de ekkora elszabadultak a törlesztőrészletek.

Az orvos családjának beszámolója szerint édesapjuk egy darabig még fizette az egyre magasabb törlesztőrészleteket, de végül feladta, miután a bank jelezte neki, hogy a tőketartozás nem csökken, csak a kamatokat törleszti.

„A végső lökést szerintem az adta, hogy az ügyünkkel foglalkozó harmadik végrehajtó levelet küldött 2 hónapja, hogy ki van tűzve az árverés, egy nevetségesen alacsony összegen. Apám, amikor felolvasta kínunkban nevettünk együtt, mást nem tudunk csinálni. Az árverezés után még 98 millió forint tartozása volt.”

– nyilatkozta a Ceglédi Panorámának az elhunyt lánya.

A tragikus döntést meghozó állatorvosnak korábban több mentőötlete is volt lánya szerint, ám ezek közül egyik sem sikerült: tervezte, hogy elmegy alkalmazottnak egy másik rendelőbe, vagy gipszkartonozni, esetleg leszázalékoltatja magát és otthonba költözik.

Az üggyel kapcsolatban megszólalt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is. Hadházy elmondta, hogy az elhunyt korábban egy egyetemre járt vele.

„A devizaadósok küzdelmét sokan hajlamosak azzal elintézni, hogy miért nem vigyáztak magukra. Pedig az évszázad egyik nagy csalásának áldozatai voltak, aminek sok közgazdaságilag is képzett ember is bedőlt. Persze azt senki nem gondolta, mert senki nem mondta előre, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájának az egyik alapja a drasztikusan legyengített forint lesz. Az egészen egyébként nem a bankok, hanem a Magyar Nemzeti Bank nyerte a legtöbbet, Matolcsy azokat a százmilliárdokat szórakozza el azóta is. A propaganda szerint a kormány már mindent megoldott:(„

– fogalmazott a képviselő.

A devizahitel-csapdába rengetegen kerültek bele Magyarországon, mivel a kétezres években a magyar gazdaság termelékenysége jelentősen elmaradt a nyugati országokétól, ugyanakkor a jólétet és gyarapodást igyekezett fenntartani a rendszer, ezt pedig akkor olcsó, javarészt svájci frank alapú devizahitelekkel fedezte.

A rendszer lényege az volt, hogy az emberekkel elhitették a bankok, hogy hitelből gyakorlatilag kiegészíthetik a keresetüket, így olyan dolgokat tudnak megvásárolni, melyre egyébként nem lenne pénzük, ráadásul viszonylag alacsony kamatra, időnként irgalmatlan hosszú, több évtizedes futamidőre.

Így sokan felvettek ilyen konstrukcióban pénzt, majd házra, kocsira, nyaralásra stb. költötték, miközben a bankok csak a konstrukció előnyeit reklámozták, és nem tájékoztattak megfelelően a kockázatokról.

A 2008-as válság okán azonban a forint árfolyama jelentősen gyengült a frankhoz képest, többek között azért, mert a svájci központi bank felhagyott korábbi politikájával, miszerint mesterségesen alacsonyan tartotta a frank árfolyamát, így – habár némiképp ez előtt a lépés előtt is emelkedtek a törlesztőrészletek –

a frank, melyben a hiteleket elszámolták, teljesen elszállt a forinthoz képest, vele együtt pedig a törlesztőrészletek.

Ugyanis a hiteleket és törlesztőket miután frankban számolták a bankok, magyar forintban a frankból átváltott összeget kellett fizetni, ezért a mai napig vannak, akik az eredeti törlesztőrészletük akár több, mint háromszorosát fizetik havonta, és miközben az eredeti összeg akár többszörösét is kifizették már, még mindig rengeteg pénzzel tartoznak.

A tartozások fejében pedig a bankok – habár a kormány néhány éve bevezetett egy állítólagos devizahiteles-mentőprogramot, mellyel csak a károsultak egy bizonyos részének tudnak segíteni – a tartozás fejében lefoglalják a hitelkárosultak ingó- és ingatlanvagyonát.

A devizahitel-károsultak adják az utóbbi években kilakoltatottak többségét, mint azt tavaly a Mérce is megírta. 2016 és 2020 között összesen 13470 ingatlankiürítés történt, ami – bár az érintett személyek pontos számáról nincsenek adtok – nagyjából egy kisváros lakosságának megfelelő számú embert jelent.

Az elhelyezés nélkül kilakoltatott családok „jobb esetben” rokonoknál, barátoknál, esetleg albérletben vagy családok átmeneti otthonában tudják meghúzni magukat, rosszabb esetben  az utcára kerülnek. Bár kizárólag anyagi okok miatt nem lehetne gyerekeket kiemelni a családjukból, 2017 és 2018 között legalább 8 alkalommal történt ilyen eset devizahitel miatti kilakoltatás miatt. De a számok ennél is magasabbak lehetnek, ugyanis a budapesti kormányhivatal (az országban egyedüliként) titkolja a statisztikákat, miközben a végrehajtók tájékoztatása szerint Budapesten történik a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás.

(Ceglédi Panoráma, Mérce)

Ha önnek vagy ismerősének segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot, akár mobiltelefonról is.

 

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán