Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

13 ezer kilakoltatás történt az utóbbi 4 évben, többségük devizahitel miatt

13470 ingatlankiürítés történt az elmúlt négy évben Magyarországon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint – derült ki a 24.hu által kikért közérdekű adatokból.

2016-ban 3474, 2017-ben 3667, 2018-ban 3212, 2019-ben pedig 3117 kilakoltatás történt, amibe ugyan beleszámolják az üzlethelyiségek kiürítését is, leginkább devizahiteles családokról van szó. Hogy pontosan hány embert érintettek ezek az intézkedések, arról nincsenek hivatalos statisztikák, de – tekintve, hogy sok ingatlanban többen is élnek – nagyjából egy kisvárosnyi ember kerülhetett utcára 4 év alatt.

Jól látszik, milyen óriási a kontraszt a hitelválság előtti és utáni helyzet között: 2012-ben mindössze 700 lakóingatlant árvereztek el, 2013-ban 550-et, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján.

A végrehajtói kar nyilvántartása alapján „lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt” 8100 ingatlankiürítés történt négy év alatt (ide tartoznak az adósságcsapdába került devizahiteles családok elárverezett lakásai is). Ugyanakkor önkényes lakásfoglalókkal szemben is viszonylag nagy számban intézkedtek az önálló bírósági végrehajtók: 2016 óta összesen 797 jogosulatlan lakáshasználóval szemben léptek fel.

Az elhelyezés nélkül kilakoltatott családok „jobb esetben” rokonoknál, barátoknál, esetleg albérletben vagy családok átmeneti otthonában tudják meghúzni magukat, rosszabb esetben  az utcára kerülnek. Bár kizárólag anyagi okok miatt nem lehetne gyerekeket kiemelni a családjukból, 2017 és 2018 között legalább 8 alkalommal történt ilyen eset devizahitel miatti kilakoltatás miatt. De a számok ennél is magasabbak lehetnek, ugyanis a budapesti kormányhivatal (az országban egyedüliként) titkolja a statisztikákat, miközben a végrehajtók tájékoztatása szerint Budapesten történik a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás.

A végrehajtások és kilakoltatások által nagy mértékben érintett devizahitelesek helyzete a mai napig nem megoldott annak ellenére, hogy az Európai Bíróság tavaly márciusban kimondta:

az uniós jog szerint egyetlen hazai devizahiteles törvény sem mondhatta volna ki azt, hogy nem lehet megsemmisíteni a kölcsönszerződéseket, ha az árfolyamkockázatról szóló rész azokban tisztességtelen.

Márpedig a devizahitelesek képviselői szerint az Orbán-kormány 2014-es adósmentő törvényei, és nyomában a magyar bírósági gyakorlat épphogy nem a szerződések megsemmisítését, hanem kijavítását irányozta elő azokban az esetekben is, amikor egyértelművé vált, a pénzintézetek nem tájékoztatták tisztességesen az árfolyamkockázatról az ügyfeleket – vagyis nem árulták el, hogy a devizahitelek esetében jelentős a veszélye annak, hogy a törlesztőrészlet jelentősen növekedik.

Az EUB döntése után a Kúria iránymutatást fogalmazott meg a bíróságok számára, miszerint a devizahitelekről való banki tájékoztatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha egyértelmű belőle, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa.

Tehát ha elmaradt vagy nem megfelelő volt az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás, érvénytelennek tekinthető a szerződésnek az a része, amely az adósra terheli az árfolyamkockázatot.

És mivel a szerződés ezen része a főszolgáltatás körébe tartozó rendelkezés, így ezáltal az egész szerződés érvényét vesztheti.

A Kúria ezzel megteremtette annak a lehetőségét, hogy a devizában felvett hitel árfolyamkockázatát (vagyis azt az esetet – ami be is következett -, amikor a hitel és a törlesztőrészlet forintban kifejezett értéke jelentősen megugrik) nem csupán a hitelfelvevőknek kell viselniük, a károk egy része megosztható a bankokkal.

Mindazonáltal arra nem adott lehetőséget, hogy a devizahitel-szerződéseket nagy számban újra lehessen tárgyalni az adósoknak kedvezőbb módon, az iránymutatás már alapból is a szerződések azon szűkebb körére vonatkozott, melyeknél bizonyítható a tisztességtelen tájékoztatás a pénzintézetek részéről.

Vagyis ahogy a helyzetről Szepesházi Péter volt bíró a Mércén nemrég megjelent cikkében fogalmazott:

„Szép álom, hogy elérjük devizaadós honfitársaink árfolyamkockázattól megszabadulását, az eredeti felvett és kamatmentes forintösszegből kiinduló elszámolást a részletfizetés lehetőségével.”

Címlapkép: Mérce / Csepregi Dorka