A Kúria kicsit engedett, de nem védte meg a devizahiteleseket

A Kúria Konzultációs Testülete egy hónappal ezelőtt kimondta, hogy amennyiben a bankok bizonyíthatóan nem tájékoztatták kellőképpen a devizahiteles ügyfeleiket a hitelkonstrukciók árfolyamkockázatáról, a megkötött szerződések érvényüket veszíthetik. A testület szerdán tárgyalt arról, hogy ezekben az esetekben milyen jogkövetkezményei is lehetnek a hitelszerződésekre a nem megfelelő tájékoztatásnak.

A Kúria csütörtökön közzétett közleménye szerint a Konzultációs Testület arra jutott, hogy a hitelszerződéseket ebben az esetben sem kell érvényteleníteni, viszont lehetőség nyílik a bíróságok számára, hogy az adósoknak kedvező módosításokat vigyenek be a kérdéses szerződésekbe.

(Jogi zsargonban ez lépésről lépésre úgy néz ki, hogy érvénytelenítik a problémás szerződést, majd kiküszöbölik belőle az érdeksérelmet, aztán újra érvényesítik.)

A bíróságok számára nem kötelező érvényű, de irányadó állásfoglalás két módot határoz meg  az hitelesek kárára történt érdeksérelem kiküszöbölésére:

  • az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat (BUBOR) szerződéskötés-kori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni;
  • másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja, miközben változatlanul hagyja a szerződésben rögzített kamatmértéket a forintosítási fordulónapig. Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére
    köteles (maximált árfolyam), bírói mérlegelés tárgya a konkrét szerződés alapján, szükség esetén szakértő bevonásával.

Érdemben tehát mindez azt jelenti, hogy a Kúria iránymutatása megteremti annak lehetőségét, hogy a devizában felvett hitel árfolyamkockázatát (vagyis azt az esetet – ami be is következett -, amikor a hitel és a törlesztőrészlet forintban kifejezett értéke jelentősen megugrik) nem csupán a hitelfelvevőknek kell viselniük, a károk egy része megosztható a bankokkal.

Mindazonáltal a Kúria arra nem adott lehetőséget, hogy a devizahitel-szerződéseket nagy számban újra lehessen tárgyalni az adósoknak kedvezőbb módon, a mostani iránymutatás már alapból is a szerződések azon szűkebb körére vonatkozik, melyeknél bizonyítható a tisztességtelen tájékoztatás a pénzintézetek részéről.

Emellett a Kúria azt is kizárta, ezeknél a tisztességtelen szerződéseknél úgy lehessen forintosítani a tartozás összegét, hogy az eredeti, devizahitelekre jellemző alacsonyabb kamat megmaradjon.


A Kúria mostani állásfoglalása azután érkezett, hogy április 11-én a legfelső magyar bírói instancia már tett egy lépést afelé, hogy a magyar joggyakorlatba is átültesse az Európai Bíróság márciusi döntését, amely érdemben kimondta, az Orbán-kormány adósmentő törvényei nem felelnek meg az uniós jognak, és a devizahitelesek jogainak.

Az Európai Bíróság döntése értelmében az uniós jog szerint egyetlen hazai devizahiteles törvény sem mondhatta volna ki azt, hogy nem lehet megsemmisíteni a kölcsönszerződéseket, ha az árfolyamkockázatról szóló rész azokban tisztességtelen. Márpedig a devizahitelesek képviselői szerint az Orbán-kormány 2014-es adósmentő törvényei, és nyomában a magyar bírósági gyakorlat épphogy nem a szerződések megsemmisítését, hanem kijavítását irányozta elő azokban az esetekben is, amikor egyértelművé vált, a pénzintézetek nem tájékoztatták tisztességesen az árfolyamkockázatról az ügyfeleket – vagyis nem árulták el, hogy a devizahitelek esetében jelentős a veszélye annak, hogy a törlesztőrészlet jelentősen növekedik.

Az EUB döntése után a Konzultációs Testülete kimondta, hogy a devizahitelekről való banki tájékoztatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha egyértelmű belőle, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa. Ez érdemben azt jelenti:

abban az esetben, ha elmaradt vagy nem megfelelő volt az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás, érvénytelennek tekinthető a szerződésnek az a része, amely az adósra terheli az árfolyamkockázatot.

És mivel a szerződés ezen része a főszolgáltatás körébe tartozó rendelkezés, így ezáltal az egész szerződés érvényét vesztheti.

A Konzultációs Testület azt is kimondta, hogy a bíróságnak figyelembe kell vennie azt, hogy az adós és a bankintézet között informális egyenlőtlenség áll fenn, tehát nem értékelhető az adós terhére, hogy azért mulasztott el az árfolyamkockázatokról tájékoztatást kérni, mert a szerződés szövegének a bonyolultsága miatt nem látta át annak összefüggéseit és körülményeit.

A devizahitelesek képviselői azt várták a Kúriától, hogy a mostani döntésében mondja ki, az árfolyamkockázat nem csupán a hiteleseket kell, hogy terhelje, hanem megosztható köztük és a bank között. Szerintük a bankoknak tudniuk kellett már a hitelezés pillanatában, hogy milyen veszélyekkel jár egy devizahitel (erre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már 2006-ban figyelmeztette őket), így valójában megtévesztették ügyfeleiket.

A hitelesek azt is remélték, hogy a Kúria kedvező döntése lehetőséget nyithat a devizahiteles szerződések újratárgyalására, és ahogy a környező országokban történt, az átvert adósok kártalanítására.

A hitelesek képviselői azt is kifogásolták, hogy Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött 2015-ös megállapodásában az Orbán-kormány ígéretet tett arra, hogy a Magyarországon működő pénzintézeteknek nem kell terheket viselniük a devizahitelek forintosítása miatt, illetve hogy a kormány nem hoz olyan törvényt, amely a bedőlt hitelesek elleni végrehajtásokat (pl. kilakoltatásokat) akadályozná.

Ezeket az érveket az adósok képviselői tegnapi, Kúria előtti sajtótájékoztatójukon újra elmondták:

(Mérce / MTI)

Címlapkép: MTI / Máthé Zoltán
Olvass tovább!