A férfi néha barátoktól kapott adományt, hogy fizetni tudja a hajléktalanszállót, de a kormányhivatal szerint ezzel a plusz bevétellel már nem szorult rá az állam támogatására.
De azért az igazát jó lenne, ha magára is alkalmazná.
A kormány ingyenpénzzel halmozza el az energiaital-gyártókat, pedig tisztában van a fiatalok túlzó fogyasztásával és annak veszélyeivel. Ugyanis politikájának lényege, hogy az átlagembertől von el javakat, hogy a gazdagoknak adja.
Az nem rend, az nem igazság, az nem igazi ország, ahol az állami erdőből a megfagyás ellen fát lopót leülteti a magyar hatóság, de az állami erdőt ellopó szabadon koktélozhat kastélya teraszán.
Óriási probléma lenne, ha egy olyan rendszer jön létre, amelyben az egészséges, hosszú élethez való jog egyre inkább csak az anyagi feltételeken múlik.
Ki kell mondanunk: ahhoz, hogy valaki ma Magyarországon ilyen „jó” döntéseket tudjon hozni, ahhoz egy igazságtalan társadalmi struktúra haszonélvezőjének kell lennie – egy olyan struktúráé, amely keveseket felemel, és sokakat a sárba taszít, majd ott tart.
Nem Szabó Tünde a lényeges, nem az ő gyerekei, nem a 2 milliós magániskola, hanem a saját gyerekeinek. Az, hogy mindenki tudja ebben az országban, hogy a magyar közoktatás rosszul működik, és mégse történik semmi.