Ez az ő napjuk: milyen ma gyereknek lenni Magyarországon?
Nem annyira jó.
Az erőszak nem válasz.
Ezt a kérdést járja körbe a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése. Nem fest túl biztató képet.
Az állam a pénzügyi erőforrásokat és a munkaerőt nem arra fordítja, hogy a szegénységet felszámolja, hanem arra, hogy a szegény embereket mint egyéneket megregulázza, hiszen abból indul ki, hogy a baj nem az ő anyagi-társadalmi helyzetükkel, hanem a viselkedésükkel van.
Az AVM azt szeretné, ha módosítanák a törvényt, felfüggesztenék azoknak a családoknak a kilakoltatását, akik nem tudnak hova menni, és az önkormányzatoknak felelősséget kellene vállalniuk a családok elhelyezésében.
Ma nem tiltja törvény Magyarországon, hogy gyerekek veszítsék el az otthonukat.
Majdnem egy éve történt, hogy zokogva hívott fel: reggel bevitte a bölcsődébe a gyerekét, majd napközben felhívták, már ne is menjen érte, elvitték.
Az „engem vertek, mégis ember lettem” mondás remekül összefoglalja, hogyan látjuk a gyermekeink életét és saját életünket: nem az a lényeg, hogy boldog emberek legyünk, hanem nagyjából csak annyi, hogy túléljünk.
Az ombudsman szerint is jogsértő volt a pécsi szülők és örökbefogadni kívánt gyerekük szétszakítása. A gyermekjogi szervezetek szerint a diszkrimináció a gyereknek rossz.