Szél Bernadett kalandos úton próbálta megtudni, hány gyermeket szakítanak el a családjától szegénység miatt

Szél Bernadett Facebook-posztban számolt be arról, hogyan próbálta sikertelenül megtudni, hány gyermek kerül a gyermekvédelmi ellátásba úgy, hogy szegénység miatt, kilakoltatással szakítják el családjától.

A volt LMP-s, jelenleg független képviselő szerint a kormányhivatal gyűjt információkat és nyilvántartást erről, ezt állítása szerint egy hozzá eljutott kiszivárogtatott levélből tudja.

Szél először a megyéket kereste fel, ahonnan azt a választ kapta, hogy a gyámhivatalok nem gyűjtenek adatot arról, hogy hány esetben működtek közre gyermekes családok kilakoltatásánál, vagy hány esetben intézkedtek lakásvesztés kapcsán.

Majd a Budapesti Kormányhivatalhoz fordult, ahol szintén hasonló választ kapott, annak ellenére, hogy Szél tudomása szerint a kerületi hivatalnoknak korábban azt írták, gyűjtsék az adatokat és a kormánybiztosnak továbbítsák.

Ezt követően személyesen kereste fel a budapesti kormánymegbízottat, hogy elkérje az adatokat, amelyekből kiderülne hivatalos adatokból is, hány gyermeket emelnek ki egy családból pusztán annak társadalmi-gazdasági helyzete miatt.

Választ azonban itt sem kapott, illetve:

A szemembe mondta: nincs adat, nem tudják, hányszor kaptak értesítést gyermekes családok kilakoltatásáról — holott a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a végrehajtó köteles értesíteni a gyámhatóságot kiskorú személy érintettsége esetén. De — most figyeljenek — a hivatalok „nem húznak strigulákat”, jött a válasz. Arra a kérdésemre, hogy akkor tavaly a megyék hogy adhattak erről és a gyámhatósági intézkedésekről tájékoztatást egy újságírónak, az volt a magyarázat, hogy ők biztos „összegyűjtötték emlékezetből” – számolt be a találkozásról Szél.

A sikertelen körútjának a Facebook-beszámoló alapján egyetlen eredménye, hogy le tudta vonni a tapasztalatot, miszerint „ma Magyarországon nem lehet adatokhoz jutni arról, hogy hány gyermekes családot lakoltatnak ki és hány esetben kerül sor gyámhatósági intézkedésre ennek kapcsán. Miközben az országot kiplakátolták arról, hogy szerintük első a gyermek.”

Szél ezért törvénymódosítást fog kezdeményezni, amellyel elérné, hogy nyilvánossá váljon, hány gyermekes családot lakoltatnak ki és mi történik ezekben az esetekben a gyermekekkel.

Az Országgyűlés fideszes többsége előző héten szavazta le az AVM (A Város Mindenkié) és az Utcajogász Egyesület közös törvénymódosító javaslatának tárgysorozatba vételét. A javaslat elfogadása esetén nem lehetett volna többé elhelyezés nélkül kilakoltatni gyermekes családokat Magyarországon.

Az AVM 2018 elején indított egy kampányt a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása ellen #stopkilakoltatás néven. Az ellenzéki pártok által is támogatott törvénymódosító javaslat tárgyalását már több alkalommal is megakadályozta a Fidesz: képviselői egyszerűen nem mentek el a témában összehívott rendkívüli ülésre vagy leszavazták, hogy az Országgyűlés tárgyaljon a kérdésről.

Az AVM a döntés előtt, kedden már a Parlament épülete előtt próbált nyomást gyakorolni a döntéshozókra, a szervezet aktivistái 40 méteres molinón emlékeztették Orbán Viktort 2017-es parlamenti felszólalására, miszerint „Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa”.

A demonstráción többek között Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa is felszólalt, arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi törvény 20 éve tiltja, hogy szegénység miatt ki lehessen emelni gyermekeket egy családból, a gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy sokakat azért lakoltatnak ki, mert mélyszegénységben élnek – szerinte pedig ez embertelen és jogsértő.

A parlamenti vitában Szél Bernadett is felszólalt, aki az AVM üzenetét közvetítette azzal, hogy elmondta, hogy a gyermekes családokat nem szabad közös elhelyezés nélkül kilakoltatni.

Címlapkép: MTI / Bruzák Noémi
Olvass tovább!