A Fidesz leszavazta a gyermekes családok kilakoltatásának tilalmát

Az országgyűlési képviselők 54 igen, 112 nem szavazattal és 1 tartózkodással elutasították az Országgyűlésben az A Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület közös törvénymódosító javaslatának tárgysorozatba vételét. A javaslat elfogadása esetén nem lehetett volna többé elhelyezés nélkül kilakoltatni gyermekes családokat Magyarországon.

A törvényjavaslatot Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, valamint frakciótársai, illetve Szabó Szabolcs és Szél Bernadett független, illetve Csárdi Antal LMP-s képviselő nyújtották be.

Az AVM 2018 elején indított egy kampányt a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása ellen #stopkilakoltatás néven. Az ellenzéki pártok által is támogatott törvénymódosító javaslat tárgyalását már több alkalommal is megakadályozta a Fidesz: képviselői egyszerűen nem mentek el a témában összehívott rendkívüli ülésre vagy leszavazták, hogy az Országgyűlés tárgyaljon a kérdésről.

A Párbeszéd kezdeményezésére azonban a parlament rendes ülésszakában tárgyalták a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, így gyakorlatilag minden országgyűlési képviselőnek szavaznia kell a kérdésről.

A benyújtott javaslat értelmében

  • a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lett volna megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, és
  • az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lett volna lehetőség abban az esetben, ha az az egy gyermekes család elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

Az AVM a döntés előtt, kedden már  a Parlament épülete előtt próbált nyomást gyakorolni a döntéshozókra, a szervezet aktivistái 40 méteres molinón emlékeztették Orbán Viktort 2017-es parlamenti felszólalására, miszerint „Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa”.

A Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerben nincs megoldás a kilakoltatásokra, és kivétel, nem szabály az, ha valaki meg tudja oldani a végrehajtások után a lakhatását. Az évi több ezer kilakoltatottnak nincs parlamenti képviselete, mert politikai pályára azok jutnak, akik biztonságos anyagi háttérrel rendelkeznek – tette hozzá.

Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi törvény 20 éve tiltja, hogy szegénység miatt ki lehessen emelni gyermekeket egy családból, a gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy sokakat azért lakoltatnak ki, mert mélyszegénységben élnek – szerinte pedig ez embertelen és jogsértő.

Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity képviseletében hangúlyozta, hogy a parlamenti képviselőktől azt kérik, hogy a felhatalmazásukat arra használják, hogy kezdjenek el azokon a lehetőségeken dolgozni, amik legalább a gyermekeknek biztosítanak lehetőségeket.

Ajtay András, az AVM aktivistája pedig elmondta, hogy minden magyarnak, aki privilegizált osztályhelyzettel rendelkezik, döntenie kell, hogy egy szolidáris országban akar-e élni. Érthetetlennek tartotta, hogy nem gazdagnak, hanem szegénynek lenni szégyen ma Magyarországon, azonban továbbra is várják azokat, akik szeretnének az ellen tenni, hogy legalább gyerekes családokat ne lehessen kilakoltatni az országban.

A tegnapi parlamenti vitában felszólalt Szél Bernadett független képviselő, aki az AVM üzenetét közvetítette azzal, hogy elmondta, hogy a gyermekes családokat nem szabad közös elhelyezés nélkül kilakoltatni.

Mellette felszólalt az MSZP-s Korózs Lajos, aki arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban akár családokat is szétszakítottak amiatt, hogy nem tudtak fedelet biztosítani a gyermekeknek.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parlamenti képviselője pedig konkrét kilakoltatásokat hozott példának, majd azt mondta: az utóbbi három évben több mint 10 ezer kilakoltatást engedtek lefolytatni.

Misetics Bálint, az AVM aktivistája a Mércének elmondta, hogy az elmúlt három évben összesen több, mint 10000 kilakoltatás történt, ami, ha 2-3 emberrel számolunk, átlagosan 20-30 ezer kilakoltatott embert jelent. Idén is 3-4 ezer között tippeli a kilakoltatott háztartások számát.

Olvass tovább!