A Partizán dokumentumfilmje bemutatja, miről is szól a gödi Samsung-gyár története: egy multicégről, amit csak a profit érdekel, és egy kormányról, ami a helyi lakosokra és az ökológiai károkra fittyet hányva az óriáscég mellé állt.
A különleges gazdasági övezetek új szabályozása egyenlő a nagy cégek kritikátlan támogatásával a helyi lakosokkal szemben, miközben az üzemekben dolgozó munkások sem feltétlenül járnak jól.
A gödi modell kiterjesztése több sebből vérzik, megváltozhatnak a település határok, felborul a szabályozások egysége.
Hosszú olvasmány a nagy hatalmú koreai családi vállalat és a politika közti küzdelmekről és a koreai államkapitalizmusról.
Viszont amíg Gödnél legalább 100 milliárdos beruházásokról volt szó, most már az 5 milliárd forintos projekteket is különleges gazdasági övezetté nyilvánítanák.
„Ez egy büntetés a választópolgárok felé, amit nem érdemelnek meg” – mondta el Balogh Csaba a hétfői sajtótájékoztatón.
Bár a cég hivatalos állítása szerint nincs a településen munkásszállója, a gyakorlat nem ezt mutatja.
A kormány eddig is mindenben kiszolgálta a gödi bővítést, a koronaválság pedig arra kényszeríti, hogy még jobban teperjen. Némi túlzással ugyanis azt mondhatjuk: ezen múlhat a munkaalapú társadalom koncepciójának túlélése.
Az kicsit sem tűnik demokratikusnak, hogy a kormány elveszi attól a városvezetéstől a beleszólás jogát, amely a helyiek érdekeit képviseli, és az éppenséggel nem tetszik neki.
Megugrott a munkanélküliek száma, amit a kormány munkahelyteremtő beruházásokkal orvosolna.