Metoo után az élet: még mindig félnek a nők bevallani, hogy szexuálisan zaklatja őket a főnökük
A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának a megbízásából készített az IDEA Intézet felmérést a munkahelyi szexuális erőszakról.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának a megbízásából készített az IDEA Intézet felmérést a munkahelyi szexuális erőszakról.
Saša Uhlová cseh újságíró nyolc hónapon át azok mellett élt és dolgozott, akik nélkül az életünk öt perc alatt megállna: sokszor pokoli, embert próbáló helyzetekbe került, mint alulfizetett „részmunkaidős”, minden hónapban máshol, magánéletét is kockára téve.
Ha valaki depressziós (tanult vagy sem), nem neki magának kell ezt diagnosztizálnia, és nem neki kell a saját maga által felállított diagnózis alapján kezelnie a problémát, még akkor sem, ha ennek lehetőségéről egyébként előzetesen tájékoztatták.
A cég több mint 1500 alkalmazottja sétált ki az irodáikból világszerte csütörtökön, ezzel adva hangot felháborodásuknak.
A Nyugatnak akkor leszünk érdekesek, ha megírjuk a saját történetünket, amely elfelejtett fejezete a globális feminizmusnak (is), és létrejön egy produktív és egyenlő párbeszéd a témával foglalkozó nyugati és keleti kutatók között.
Akik a #Metoo-ból a higgadt párbeszédet hiányolják, elfelejtik, hogy a polgári jogi és kisebbségi mozgalmak sem kéztördelve indultak.
De még így is az EU-tagállamok sereghajtói vagyunk.
A szülés nem orvosi beavatkozás, aminek a nő passzív elszenvedője, a nő aktív szereplő, aki szül, nem pedig szülesztik.
Christine Blasey Ford szerint Brett Kavanaugh és barátja röhögött rajta, miközben a legfelsőbb bírósági jelölt kamaszkorában megpróbálta megerőszakolni. Kavanaugh szerint ő ott sem volt.
„Egy nő testét arra használni, hogy kihordjon egy gyereket, amelyet utána nem tart meg, az emberi test áruba bocsátásnak kategóriájába tartozik”