Miért lángolt fel újra az örmény-azeri konfliktus?
A tegnap kezdődő összecsapások és az azt megelőző kölcsönös provokációk hátterében is több, párhuzamos ok húzódik. Négy pontban az újfent háborúba keveredő Kaukázusról.
A tegnap kezdődő összecsapások és az azt megelőző kölcsönös provokációk hátterében is több, párhuzamos ok húzódik. Négy pontban az újfent háborúba keveredő Kaukázusról.
Afelől ugyanakkor biztosak lehetünk, hogy nyertesei így is lesznek a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló eseményeknek, méghozzá a nagy energiaipari cégek személyében.
Erdogan megpróbált kinevelni egy vallásos nemzedéket – nem sikerült.
Joseph Biden demokrata elnökjelölt még decemberben beszélt erőteljesen a kurdok támogatásáról, most lett feszültség belőle.
Az eljárás kritikusai szerint a német bíróság a török kormány kottájából játszik.
A – görög nevén – Hagia Sophiában tartott első ima során a vallásügyi miniszter régi ottomán hagyományt elevenített fel, amely a török közvéleményt is megosztotta.
Szerda és csütörtök este is erőszakos összecsapásokba torkollott a konfliktus.
Líbia két részre oszlik: a többek közt Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok és Oroszország támogatta Haftár tábornok csapatai feszülnek a „Nemzeti Megállapodás Kormánya”, valamint az azt támogató Katar és Törökország ellen.
A török kormány mindent megtesz, hogy saját politikai céljaira használja fel a járványt: szükségkórházakat záratnak be, kenyérosztást tiltanak meg és adománygyűjtéseket lehetetlenítenek el. A legújabb célpont a kisebbségek.
A török elnök a gazdaság rendbetétele helyett inkább ismét a szólásszabadság korlátozásával van elfoglalva.