Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az első ima a mecsetté alakított Ayasofyában megkérdőjelezte Törökország szekuláris berendezkedését

Ez a cikk több mint 3 éves.

Törökországban és a világban egyaránt megosztotta az embereket Recep Tayyip Erdoğan török elnök két héttel ezelőtti döntése, melynek értelmében az eddig múzeumként működő Ayasofyát (görögül Hagia Sophia) ismét mecsetté alakították. A török kormány kiáll azon állítása mellett, hogy minden joguk megvan ahhoz, hogy a saját országukban azt alakítsanak át mecsetté amit csak akarnak.

A mai napon tartották az első közös imát a mecsetben, amit Ali Erbaş török vallásügyi miniszter vezetett, aki a szentbeszéd alatt végig egy szablyát tartott kezében. Szablyával kézben pénteki imát vezetni egyébként régi ottomán török hagyomány, anno így cselekedtek minden egyes város elfoglalása után ezzel kifejezve, hogy kard által újabb területet nyertek az iszlámnak.

Amikor az imám jobb kezében tartja a szablyát azt jelenti, hogy fegyvert kell fognia a híveknek, ha viszont a bal kezében van, akkor azzal arra utal, hogy védelmet biztosít nekik. Az imáról készült videón úgy néz ki, Erbaş mindkét kezével fogta a szablyát.

Ali Erbaş az ima után a szablyával kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a kegyhelyek érinthetetlenek, aki pedig ezek funkcióján akar változtatni, az átkozott lesz.

Nem csak a szablya volt meglepő kellék a mai imán, de kitűzték az 1924-ben megszüntetett kalifátus egykori zászlóit is. Ez pedig sokak szerint még erősebb üzenet, mint a  szablya, hiszen ezzel egyértelműen az ország szekuláris berendezkedésével mennek szembe. A zöld alapon található három félhold arra utal, hogy az Oszmán Birodalom három földrészre (Ázsia, Afrika, Európa) vitte el az iszlámot. Miután a birodalom összeomlott, a köztársaságot kikiáltó Kemal Atatürk, aki megszüntette a kalifátus intézményét, e zászló használatát is betiltotta.

A vallásügyi miniszter performansza komolyan megosztotta a törököket, míg egyesek egyértelmű provokációt látnak benne és úgy vélik, hogy ez szembe megy az ország szekuláris berendezkedésével, Dr. Hakki Uyar török történész szerint ezzel Erbaş arra akart utalni, hogy a hódítások véget értek.

A mostani helyzetben, amikor Törökország egyszerre háborúzik Szíriában, Líbiában és Irakban is, komoly politikai jelentéssel bír egy ilyen tett.

A kormánypárti A Haber cikke szerint Erbaş ezzel elsősorban Görögországnak üzent, amiért a szomszédos országban a mai napot gyásznappá nyilvánították, ezzel üzenve nekik, hogy az Ayasofyát egykor karddal szerezték meg a törökök. Ez viszont ellentmond annak, amit a kormány hónapok óta mond, miszerint anno a Konstantinápolyt elfoglaló törökök pénzért vették volna meg az Ayasofyát.

A székesegyház mecsetté alakítását az uniós tagállamok elítélték, de az USA és sok keresztény egyházi vezető is bírálta a döntést. Görögország számára mindeközben az is feszültségforrás, hogy a törökök Kréta közelében olajfúrásra készülnek a Földközi-tengeren – írja az Euronews.