Egymillió magyarországi állampolgár veszítette el az életét valamely olyan megbetegedés következtében, amely elkerülhető lett volna.
60 perc a mentőkre várva, Budapest egyik forgalmas csomópontján.
Az Alkotmánybíróság elutasított az ellenzék 2020 végén benyújtott indítványát, melyben a tébétörvény megsemmisítését kérik. A törvénymódosítás kimondja például, hogy az érvényes taj-számmal nem rendelkezők nem vehetik igénybe ingyenesen az egészségügyi szolgáltatásokat.
A 21 százalék önmagában is túlságosan kevés, de van, aki csak 7,6 százalékot kapott.
A létszámhiány már a betegek ellátását fenyegeti, a pontos helyzet azonban nehezen érzékelhető a módszertani különbségek miatt.
Májustól oltottsági igazolvány váltja le a védettségi igazolványt, így akár kétmillió magyar vesztheti el a „védettségét” a koronavírussal szemben.
A törvényalkotók figyelmességének hála január elsejétől nem kell betartaniuk semmiféle munkavédelmi előírást az egészségügyi dolgozóknak, és kártérítésre sincs jogalapjuk.
Tettét azonban nem bánta meg. A botrány az antidepresszánsok használatával kapcsolatos rendszerszintű problémákra mutat rá a nyugat-európai országban.
A szocialista egészségügy a forradalmi folyamat része volt, elválaszthatatlan a politikai és társadalmi törekvésektől.
A Magyar Orvosi Kamara is kritizálta a kötelező „önkéntes” hétvégi oltómunkát, valamint a telefonos visszahívási kötelezettséget.