Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az elmúlt 20 évre vonatkozó adatokból kiderül, milyen borzalmas pusztításon esett át a magyarországi egészségügy

Ez a cikk több mint 2 éves.

Az elmúlt 20 évben hozzávetőlegesen egymillió magyarországi állampolgár veszítette el az életét valamely olyan megbetegedés következtében, amely – megelőzéssel vagy a kórok korai felismerésével – elkerülhető lett volna. Bár az elkerülhető halálozások száma évről évre csökken Magyarországon, nemzetközi összevetésben sajnos így is rendkívül magas – írja a G7 portál, amely az elmúlt 20 esztendő adatsorait elemezte.

Az elkerülhető halálozások mutatószáma már csak azért is kifejezetten fontos indikátor, hiszen jól mutatja egy egészségügyi rendszer hatékonyságát.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataiból kitűnik, hogy az elmúlt 20 évben hiába csökkent látványosan az elkerülhető halálozások száma Magyarországon, még régiós összevetésben is sokan veszítik életüket Magyarországon: holott vagy megelőzhető, vagy kezelhető lenne a halálukat okozó betegség.

Beszédes adat, hogy míg 2019-ben 100 ezer főre vetítve Magyarországon 243 megelőzhető haláleset történt, Csehországban csak 144, Ausztriában pedig 115.

Ugyanebben az időszakban a kezelhető megbetegedések következtében történt halálesetek száma is kiugróan magas volt Magyarországon. Szintén 100 ezer főre vetítve, a korösszetételt is figyelembe véve 131 esetet regisztrált az OECD, Csehországban 90-et, Ausztriában pedig 55-öt.

Pontosan mire vonatkozik ez a mutató?

Az elkerülhető halálozási mutató az olyan halálokok miatt bekövetkezett mortalitást összegzi, amely okok, azaz betegségek a rendelkezésre álló és nem kivételesen drága eljárásokkal gyógyíthatók, legalábbis bizonyos életkor alatt. … Jelenleg az elkerülhető halálozás két alfajtáját használják gyakran: a kezelhető és a megelőzhető okok mutatóit. A megelőzhető okok listáján szerepelnek olyan betegségek, amelyek elsősorban az életmód bizonyos elemeire reagálnak (mint például a tüdőrákos halálozás). A kezelhető okok listája az életmóddal kevéssé összefüggő, de orvostechnológiailag kezelhető okokat összegzi (ezek jellegzetes példája a vakbélgyulladás).

Tehát hiába csökkent látványosan az elkerülhető halálozások száma Magyarországon az elmúlt 20 évben (2002-ben még 346 megelőzhető halálesetet jegyeztek fel 100 főre vetítve), még régiós összevetésben is sokan veszítik életüket Magyarországon.

A G7 az OECD adatait összehasonlította az Eurostat feljegyzéseivel, s nagyon hasonló eredményeket talált. A megelőzhető halálozás 2018-ban az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb, a kezelhető halálozás pedig csak négy országban (Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában) volt nagyobb, mint Magyarországon.

A megelőzhető halálozásokról szóló mutató is rávilágít arra, hogy Magyarországon a neoliberalizmus/neokonzervativizmus – a felső- és közoktatás, a szociális ellátás és az idősgondozás – mellett az egészségügyben is mekkora pusztítást vitt véghez.

A forráshiányos és leépített egészségügyi rendszerben éppen a megelőzésre nem marad képzett egészségügyi dolgozó és megfelelő intézmény, holott ezek biztosítanák, hogy időben felismerjék a megbetegedéseket, vagy egészségesebb életmódra bírják az embereket.

(G7, Mérce)
Címlapkép: MTI/Komka Péter