Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az egészségügyi szakszervezetek felmérései szerint kórházanként akár 80 ápoló is felmondhat

Június elsejével lejárt az egészségügyi dolgozók felmondásai tilalma, ami mind a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mind a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szerint komoly felmondási hullámot fog elindítani az állami kórházakban dolgozó ápolók között, írja a Portfólió.

A FESZ felmérése szerint a szakmában dolgozók 40 százaléka tervezi otthagyni az állami szférát, a megkérdezettek egy negyede nem is szeretne a jövőben ápolóként dolgozni, 9 százalékuk magánkórházakba menne át, míg 4,5 százalékuk külföldön próbálna szerencsét.

A MESZK elnöke, Balogh Zoltán azt nyilatkozta a Portfóliónak, hogy információik szerint kórházanként minimum 20, de akár 80 ápoló fontolgatja a felmondást. A várható felmondási hullám pedig tovább fogja rontani az országos ápolóhiányt.

„Az egészségügy nem fog tudni teljes gőzzel működni, nem tudnak visszaállni a szolgáltatások, mert nincs elegendő ápoló”

– tette hozzá Balogh.

Ugyanis a MESZK adatai szerint Magyarországon az aktív ápolók száma alig éri el az 53 ezret. Ebből mindösszesen 2500 olyan ápoló van, aki még nem töltötte be a 25. életévét, ezzel szemben 4358-en vannak az 59 és 64 év közöttiek, akiknek egy jelentős része nyugdíj mellett dolgozik, többségük pedig hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, különösen a női ápolók.

Bár a közszférában kötelező nyugdíjba vonulni a korhatár betöltésekor, az egészségügyieknél lehetőség van kérvényezni a továbbfoglalkoztatást. Napjainkra azonban már nem nagyon élnek a szakmabeliek ezzel a lehetőséggel.

 „Évekkel ezelőtt még tízből 8-9 szakdolgozó élt is ezzel a lehetőséggel, mára ez az arány megfordult, és az ápolók szinte vágják a centit, hogy végre nyugdíjba mehessenek”

– részletezte a Portfóliónak a MESZK elnöke.

A létszámhiány okozta nehézségeket tovább tetézte a koronavírus-járvány, ami alatt egy ápoló havonta átlagosan 240-260 órát dolgozott a kötelező 160-170 helyett. Ez tovább növelte a kiégést az ágazaton belül, ugyanis a MESZK felmérése szerint 2001-ben a megkérdezettek 35 százaléka vallotta magát kiégettnek, 2021 69,9 százalékuk.

Ezek a munkafeltételek pedig nem túl csábítóak a fiatalok számára, ugyanis a 80-as években évente 6-7 ezer fiatal tanult ápolónak, napjainkban ez a szám alig éri el a háromszázat.

Balogh Zoltán szerint az intézmények ezért a korábbinál is jobban rákényszerülnek a bérnővérek foglalkoztatására. Elmondása alapján viszont ez egy „álságos dolog”, ugyanis sokszor csak annyi történik, hogy a főállásban foglalkoztatott nővér műszak után bérnővérként, vagy másodállásban „dolgozza halálra magát”.

Amit az egyre mélyülő bérszakadék is indokol, ugyanis a szakdolgozói átlagbér az orvosok bérrendezése előtt elérte azok fizetésének 52 százalékát, viszont 2021-re ez 30 százalékra, a bérrendezés után pedig 20 százalékra csökkent.

„Ahogyan a V4-országokban vagy Európa más részein, Magyarországon is az az ápolók alapelvárása, hogy a bérük érje el az orvosi bérek 50-60 százalékát”

– részletezte Balogh Zoltán.

A FESZ szerint úgy nem lehet megtartani a szakdolgozókat, hogy az évek múlásával alig nőnek a fizetések. Az orvosi bértáblákban sokkal jobban érvényesül a szakmai tapasztalat.

Balogh Zoltán, MESZK elnöke szerint az egészségügy működőképességét csak racionalizálással, kórház- és osztályösszevonásokkal lehet megőrizni. Számos helyen orvos sincs elég, de elegendő számú ápolót ennyi helyre egyszerűen nem lehet honnan elővarázsolni. A szakma vonzóvá tételéhez pedig elengedhetetlen, hogy „biztosítékokkal ellátott konkrét ütemterv készüljön a bérek további emeléséről”.

Címlapkép: MTI/Varga György