Restauráció helyett valódi megújulást a civil szférában!
A megújulásunk attól függ, hogyan tekintünk magunkra: sarokba szorított és lebéklyózva toporgó áldozatként, avagy Magyarország jelenét és jövőjét alakító hatalmi szereplőként?
A megújulásunk attól függ, hogyan tekintünk magunkra: sarokba szorított és lebéklyózva toporgó áldozatként, avagy Magyarország jelenét és jövőjét alakító hatalmi szereplőként?
A „fehérség” a kritikai elméletek művelői szerint sosem az indíték, sokkal inkább a gyilkos fegyver.
A huszonegyedik század elején a liberalizmus konzervatívvá változott, s igen kétes módon vegyíti az állami túlhatalom, az etatizmus ellenzését a raison d’état furfangos igenlésével.
A szélsőjobboldali – és a délibábos türk-hun-szittya-sumér-kurultájos-barantázó, fajbiológiai, oltásellenes, antiökologikus áltudománnyal és a bolond Kásler miniszterrel szövetségben történő – rombolás egyaránt pusztít régit és újat, jót és rosszat, úgyszólván mindent, ami a civilizációhoz tartozik.
A civil szervezetek nagy része nem támogatja a Momentum népszavazási kezdeményezését. Itt egy érvelés, hogy miért nem.
A Civilizációban együttműködő szervezetek ugyan egyetértenek abban a Momentummal, hogy a civileket megbélyegző törvényt el kell törölni, de nem kívánnak részt venni a párt népszavazási kampányában, hanem saját eszközeikkel küzdenek tovább a jogsértő, civileket megbélyegző törvény ellen, miközben folytatják tevékenységüket.