Értelmiségiek, hol a szolidaritás?
A magyar értelmiséget nem érdekli igazán a roma civilek és aktivisták véleménye – különben nem szakértene a témában évtizedek óta nélkülük.
A magyar értelmiséget nem érdekli igazán a roma civilek és aktivisták véleménye – különben nem szakértene a témában évtizedek óta nélkülük.
Bár a krízishelyzet tapasztalatait fel lehetne használni arra, hogy a nagyobb társadalmi szolidaritás megteremtéséért dolgozzunk, nem ez történik – mondták el fiatal roma aktivisták a „Rasszizmus: Az elhallgatott világjárvány” című beszélgetésen.
Az ORÖ elmarasztalta a rendőröket tétlenségükért, és jogi lépéseket tesz a cigányellenes tüntetést szervező Mi Hazánk Mozgalom ellen.
A fogalom ismerős lehet bárki számára, aki végigkövette a magyar belpolitika elmúlt nagyjából 15 évét, de a kifejezés már jó pár éve kiszorult a közbeszéd fősodrából.
Józan ésszel belátható az is, hogy az etnikai feszültségek tudatos gerjesztése és a bosszú követelése nem hogy csökkentené, de növeli annak a valószínűségét, hogy a nem túl távoli jövőben ismét hasonló tragédiák történnek.
Régebben fekete személyi, most külön wc-használat. A 20. század nagy rendszereiben vagonba zárás, vagy éppen kényszermosdatás járt a cigányoknak, ez most az orbáni rendszerben jogbiztonságból való kirúgást jelent.
A televízió ünnepélyes eredményhirdetése a népakarat megnyilvánulásaként visszangzik a kormánypárti sajtóban.
Az ELTE és a Medián Közvéleménykutató Intézet reprezentatív felmérése lesújtó képet fest a magyarok romákkal szemben táplált érzéseiről.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke vizsgálóbizottságot állítana fel félelmei igazolására.
Megy a csiki-csuki a Magyar Gárda szellemi örökösei és a hatóság között.