Előzzük meg a piromániát, kár uniós pénzeket égetésre pazarolni! – Brüsszel +/-

Magyarország évente 3 Gellért-hegynyi hulladékot termel, ebből egy átlagos magyar lakos háztartásában több mint egy kilót naponta, és ennek 70% még ma is lerakókra vagy kisebb részben hulladékégetőkbe kerül. Miközben az EU a körforgásos gazdasággal próbálja ösztönözni a felelős hulladékgazdálkodást, itthon a hulladékégetők zsákutcája fenyeget, pedig az már Ausztriában sem vált be. 

Nőügyek az Unióban: nincs mihez felzárkózni – Brüsszel +/-

A pénzügyi, gazdasági és euróválság, a görög válság, az ukrajnai válság, a menekültválság, a biztonságpolitikai válság, a Brexit népszavazás – hogy csak néhányat említsünk az utóbbi évek kríziseiből, amelyek megmutatták, hogy az Európai Unió előtt álló kihívások radikális válaszokat igényelnek. Mégis vannak még olyanok, akik ezt EU mellettiek és EU-ellenesek vitájaként láttatják: az euroszkepticizmus hiteltelenítő

Hajléktalanság és szociálpolitika az EU-ban – Brüsszel +/-

A hosszú éveken át tartó válság után nem meglepő: kevés kivétellel minden EU-tagországban emelkedett a hajléktalanok száma. Finnország egyértelműen üdvözítő kivétel, míg sok nagyvárosban és főleg Dél-Európában a helyzet sokat romlott; Athénban minden hetvenedik lakost a hajléktalanok közé sorol a statisztika.

Menekültügy a kvótákon innen és túl – Brüsszel +/-

Magyarországon a propagandamédiának köszönhetően igen gyakran hallani a ’Brüsszel bevándorláspolitikája’ kifejezést. Ha szeretnénk megérteni, mi rejlik e szókapcsolat mögött, akkor érdemes kicsit távolabbról indulva áttekinteni a kérdést. A MigSzol csoport írása az Európai Unióról szóló sorozatunkban.

TGM: Merkel vagy Trump? – Brüsszel +/-

Angela Merkel németországi szövetségi kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter, alkancellár meg Martin Schulz, az SPD jelenlegi, az Európai Parlament volt elnöke világosan kimondta, ami jó ideje nyilvánvaló már – olyannyira, hogy néhányan már pár hónapja megírtuk – : az 1940-es évek végétől az 1980-as évtized végéig kialakult nyugati szövetségnek vége.

Önrendelkezés kontra szabadpiac: fogyatékos emberek az Unióban – Brüsszel +/-

“A fogyatékos emberek európai mozgalma a 90-es évek óta együtt erősödött a közös európai projekttel. Most azonban, az Európai Unió és a közös Európa válságával határvonalhoz érkeztünk. Kihívásaink újak. Nem lehetünk semlegesek. Nincs politikai semlegesség, mert a hanyatlás azzal fenyeget minket, fogyatékos embereket, hogy a szétesés évei során újra csak a politikák tárgyai és nem

Ha nem cselekszünk, az EU széthullása következik – Brüsszel +/-

Jávor Benedek cikkének első része múlt héten azokat a jelenségeket elemezte, amelyek az Európai Unió jelenlegi válságához vezettek. Most arra keresi a választ, hogy merre kéne elmozdulnia Európának ahhoz, hogy a szétesés helyett megerősödve jöjjön ki a kontinens a válságból. Hogy a jelenlegi út nem vezet tovább, azt mára az európai döntéshozók többsége is belátta.

Egyoldalú gazdasági szemléletre alapozva nem lehet politikai közösséget építeni – Brüsszel +/-

Az átlagember úgy érzékeli, hogy az EU olyan absztraktnak tűnő ügyekben harcol a magyar kormánnyal, mint a menekültekkel való méltányos bánásmód, a felsőoktatás és az akadémiai szféra szabadsága vagy az igazságszolgáltatás függetlensége, miközben képtelen megfelelő eljárásokat kikényszeríteni ott, ahol egyébként ténylegesen hozzájárulhatna a társadalom jólétéhez, és tehetetlenül figyeli, hogy politikai útonállók szétlopják, amit az embereknek kéne

Hiába a retorikai különbségek, a “nyugatos” és “nemzeti” magyar elitek is beágyazódnak az EU gazdasági építményébe – Brüsszel+/-

Az Orbán-féle NER csak első ránézésre képvisel gyökeresen mást, mint az „EU-barát” elitblokk, valójában éppen úgy belesimul a globális kapitalizmus fejlődésének logikájába, és aktuális válságkorszakának európai trendjébe. A Helyzet Műhely tagjai kollektíven jegyzik az alábbi szöveget, amely az uniós sorozatunkban korábban megjelent cikkük második része.

Ideje lenne Magyarországon is értékként kezelni az egészségügyet – Brüsszel +/-

A CEU-s botrány kitörése óta nyilvánvaló, hogy hazánk uniós tagságának megítélésére széles körben kedvezőtlen fényt vet az a szélsőséges, egyoldalú és minden értelmet és észérvet nélkülöző EU-ellenes, illetve európai értékekkel szembeni kampány, amit Orbán Viktor évek óta folytat Az EU-val szembeni higgadt kritika, az Unió jövőjének végiggondolása mindannyiunk feladata, de jelenleg elsődleges fontosságú kimondani azt