Trianon és baloldal: leszámolni a mítoszokkal
A húszas évek jobboldalának „hátbaszúrás”-nyelvezete még mindig elfedi a valóságot: Trianont a magyar munkásmozgalom ugyanolyan tragédiaként élte meg, mint a jobboldal. Még a kommunisták is.
A húszas évek jobboldalának „hátbaszúrás”-nyelvezete még mindig elfedi a valóságot: Trianont a magyar munkásmozgalom ugyanolyan tragédiaként élte meg, mint a jobboldal. Még a kommunisták is.
Egyszemélyes kiáltvány nincs. Egy kiáltványt nem csak azért írunk, mert nekünk rossz, hanem azért mert másoknak még rosszabb, mint nekünk.
A szavazatok 95 százalékának feldolgozása után egy ötpárti koalícióra van a legnagyobb esély a szlovén választások után.
Jól látszik, hogy a Fidesz rendelkezik azzal a politikai képességgel, hogy még baloldali témák képviseletében is hitelesebbnek tűnjön vetélytársainál, még akkor is, amikor a valóságban épp ellentétes szellemiségű lépéseket tesz.
A populizmus születésekor baloldali volt. Ugyanazok a problémák hívták életre, mint a korabeli európai szociáldemokrata pártokat: a kíméletlen, taposó gazdasági verseny kárvallottjainak védelme, a veszteseké, a szegényeké.
A kifejezés a magyarnál sokkal emberségesebb közmunkaprogramot takar.
A nacionalista-populista jobboldal kortárs politikai sikerei elemi erővel mutatják azt, hogy véget kell vetni az önbecsapás korának, s a baloldalnak ki kell dolgoznia önálló demokráciaelméletét.
A tőke és a bérmunka problémás rendszere meggátol abban, hogy élvezzük munkánkat és annak gyümölcseit, illetve munkaadót és munkavállalót, szegényt és gazdagot esztelen, reszkető bábokká változtat, amelyeket ellenőrzésükön kívüli erők meneteltetnek egy értelmetlen létezésbe.
Magyarországon a baloldali populizmussal kapcsolatos vitákat tíz évvel ezelőtt kellett volna lefolytatni. Akkor elkerülhető lett volna, hogy a neoliberális globalizáció populista ellenpólusát kizárólag Orbán Viktor építse ki – saját ízlésére hangszerelve valamennyi témát, amit a baloldalnak kellett volna középpontba állítania.
A népi, népszerű, populáris, populista baloldal nem más, mint a baloldali elitizmus, a baloldali liberalizmus ellentettje. Arra a megdöbbentő ötletre épül, hogy a baloldal igazán elkezdhetne már a nép problémáival foglalkozni. Szervezni, mozgósítani az övéit, lesni a szavukat.