Macron gratulált önmagának a rettenetes járványkezelésért, majd szigorított a büntetőpolitikán
Hiába az országos vesztegzár, a rendőrök biztonsága és a „politikai iszlám” erősödése tűnik az igazán „fontos” kérdésnek.
Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Hiába az országos vesztegzár, a rendőrök biztonsága és a „politikai iszlám” erősödése tűnik az igazán „fontos” kérdésnek.
Ha történt is előrelépés az elmúlt években, a jövőre vonatkozó perspektíváink inkább elkeserítők, mint reménykeltők.
Van itt egy konok félreértés, amelyet szerencsésebbnek tartunk már most tisztázni.
Feltűnően kevés figyelmet szentelnek a magyarok a szomszédban már 7 éve tartó háborúnak. De miért?
A kormányzati nyomásgyakorlás iskolapéldájáról árulkodik Zacher Gábor interjújának esete, ahol az újságírói etikát kihasználva cenzúrázták a szabad tájékoztatást.
Szentiványi Géza a legvészterhesebb időkben is kiállt az embertársai mellett.
Miközben a kormány azt harsogja, minden rendben, az átszűrődő információkból sokan tudjuk, hogy a kórházi dolgozóknak a valóságban embertelen körülmények közt, iszonyú tempót követve és hallgatásba burkolózva kell emberéleteket menteniük.
A nagy gyógyszeripari cégek szemében az emberiség minél nagyobb részének beoltása már nem cél, csupán a profittermelés eszköze. Mindez a szegényebb országok kárára történik.
A szövetkezetek ellenállóbbnak bizonyulnak a válságnak a hagyományos vállalkozásoknál, és akár azok alternatívájaként, kihívójaként is megjelenhetnek a világjárványt követő gazdasági újjáépítés során.
Tízszer több határfal áll jelenleg a világban, mint 1989-ben. A határépítő trend Európát is elérte, az észak-írországi zavargások jelzik, hogy a kontinensen belüli határkonfliktusok is kiújulóban vannak.