Akiket az égvilágon senki nem kérdez meg jól: a részvételiség csapdái
Ma már „az érintettek bevonása” olyan szókapcsolat, amely nélkül nem kerülhet pecsét egy pályázatra sem.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Ma már „az érintettek bevonása” olyan szókapcsolat, amely nélkül nem kerülhet pecsét egy pályázatra sem.
Éles ellentétben a magyarországi helyzettel, az erdélyi oktatáspolitikát nem könnyű kritizálni, hiszen az intézményi építkezés valós és akut közösségi igényekre ad választ.
A kormánymédia nem válogat, amikor emberek lejáratásáról van szó.
Egyszer megkérdezném Nádas Pétert, hogy nem érezte-e néha árulásnak, hogy ennyire artikulált szöveget teremtett a megjeleníthetetlenből…
Október 5. óta egyre inkább világos, hogy ez az egész tüntetéshullám nem csupán a bérekről szól, hanem a diákok és a tanárok szabadságáról.
Az irodalom utáni korban élünk, és Nádas Péter életművében tettenérhető az átmenet.
Minél többen vállaljuk a roma és magyar identitásunkat, ezzel direkt módon is kifejezzük, hogy Magyarország a mi hazánk is, hogy csak egy Magyarország létezik.
Az abortuszhoz való hozzáférés ügye, bár a legelemibb értelmében a nők testét érinti, valójában olyan politikai ügy, amellyel kapcsolatban a férfiak sem maradhatnak csendben.
Noha elsőre fölöslegesnek tűnhet, mindannyian jobban járunk, ha minél pontosabb adatokkal rendelkezünk a magyarországi társadalmi viszonyokról.
Hiszen a nők, akárcsak a tanárok, lelkesedésből, elhivatottságból és szeretetből végzik láthatatlan munkájukat.