Rettegés és remény között: a klímaváltozás érzelempolitikája
Mi volna a klímaváltozással kapcsolatos helyénvaló érzelmi reakció, és mi ezeknek az érzelmeknek a politikai jelentősége?
Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Mi volna a klímaváltozással kapcsolatos helyénvaló érzelmi reakció, és mi ezeknek az érzelmeknek a politikai jelentősége?
A baloldali kurd mozgalom elsődleges szövetségesei nem a létező nagyhatalmak vagy Európa létező nemzetállamai, hanem az emberek, mindazok a csoportok és szervezetek, akik szolidárisak ügyükkel.
Magyarországon a rendszerváltás után korábbi központosított szakszervezeti rendszert olyan módon decentralizálták, hogy a dolgozói érdekvédelem meggyengült.
Mi lesz az önkormányzati médiával október 13. után?
A klímakatasztrófa egyre fenyegetőbb közeledtével természetesen a világ egyik legszennyezőbb ipara, a divatipar is ráfeküdt arra, hogy ökotudatosnak mutassa magát. De valóban eleget ígérnek ahhoz, hogy változtatásaik segítségével a globális felmelegedés megállítható legyen?
Az első napokban már körvonalazódtak az új fővárosi politika súlyponti elemei is, ezért már beszélhetünk arról is, hogy konkrétan mire számíthatunk.
Chilében ma éppen azok az intézmények vívják ki a népharagot, amelyek a Pinochet-diktatúrától örökölt neoliberális alkotmányt és berendezkedést szimbolizálják.
A szélsőségesen egyenlőtlen társadalmi és gazdasági hatások által nyomorba döntött vidéki településeken nem beszélhetünk demokráciáról.
Az ’56-os forradalom és szabadságharc felkelőcsoportjaiban nagy arányban harcoltak nők, vagy vettek részt másképp a küzdelmekben. 3 portré.
Mi ez a hun-türk-kipcsák őrület?