A járványkezelés második üteme mutatja: a kormánynak a politikai haszon az elsődleges, nem az emberek biztonsága
A körülmények egyszerűen nem igazolják a kormány hozzáállásában beállt különbséget. Mi változott március óta?
Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A körülmények egyszerűen nem igazolják a kormány hozzáállásában beállt különbséget. Mi változott március óta?
Bár a korrupcióellenességen túl politikai elképzelései rendkívül homályosak, de két fontos jellemzőjük a visszatérő nacionalista retorika és a neoliberális gazdasági nézetek. Márpedig ez az ideológiai keverék senkire se emlékeztet jobban Oroszországban, mint magára Vlagyimir Putyinra.
Abból szokás kiindulni, hogy az atombombát mindössze egyszer dobták le, vagyis ezt az egy eseményt is banalizálva feledkezünk meg az őt követő 75 évről Japánban, amelyek szintén gyalázatosak az imperiális erőkre nézve.
Szijjártó Péter következetes: a magánéletben és a munkában is egyformán szereti a nagyvállalkozókat.
Az apartmankiadók egyesülete szerint „tévhit”, hogy az Airbnb terjedése hozzájárul a lakhatási válság elmélyüléséhez. Röviden: nem, nem tévhit.
Ha a baloldal nem lesz képes feladni kizárólag a középosztály védelmére alapozott politikáját, akkor még jó ideig velünk marad Orbán autoriter rendszere.
Ez az írás eredetileg 2017. július 12-én jelent meg, most Soros György 90. születésnapja alkalmából publikáljuk ismét.
V. Naszályi Márta hivatala létrát ad azoknak, akik le akarják tépni a szivárványzászlót, feltéve, ha előbb felelevenítik magukban azokat az alkalmakat, amikor megalázták, bántották őket.
Az értelmes lokális cselekvést a helyi viszonyok felmérésével kell kezdeni: az elsivatagosodó Duna-Tisza közén nem szabad erdősíteni. A legeltető állattartás viszont a fenntartható növénytermesztésnek is feltétele lenne!
A magyar helységnevek, köztük a kitalált nevek, amelyek a századeleji magyar elit történelemképét nyelvi megformáltságukban ikonként jelenítik meg, talán a legalkalmasabbak rá, hogy Nagy-Magyarországot magyarként mutassák.