Kik a 20. századi magyar baloldal hősei?
Szeretnénk, ha a 20. századi magyar baloldal arcképcsarnokát közösen tölthetnénk meg fényképes és írásos tartalommal, így várjuk a ti javaslataitokat a kiállítandó anyagokra.
Szeretnénk, ha a 20. századi magyar baloldal arcképcsarnokát közösen tölthetnénk meg fényképes és írásos tartalommal, így várjuk a ti javaslataitokat a kiállítandó anyagokra.
Nagy Imre, Gimes, Losonczy, Maléter még soha nem volt annyira halott, mint most.
A jogvédők szerint a Transparency International nem hazudik, és a TASZ amúgy sem képvisel állami tisztségviselőket civilekkel szemben.
A politikai nagyság nem azonos a morális „nagysággal” – ha van olyan –, ennek ugyanis nem az önmagam előtti megdicsőülés, hanem a más emberek számára elért eredmény a fokmérője.
Az összes magyar forradalmakkal és magyar köztársaságokkal bajban van a nemzet. Ezeknek a forradalmaknak és köztársasági szisztémáknak a legszembeötlőbb közös jellegzetességük, hogy egytől egyig leverték őket. Mindegyiket ellenforradalmi restauráció követte. De ez önmagában nem lenne elegendő a forradalmi és köztársasági hagyomány elsöpréséhez.
Az életszínvonal, a fogyasztás javulása, a restaurációs periódusokra furcsa mód jellemző – politikamentes – kulturális föllendülés, egyben lemondás az egyéni és közösségi szuverenitásról, a politikai szabadságról: ez a „kollektív emlékezetben” a maximum, amit népünk elért.
Nyáry Krisztián szövegével emlékezünk az 56-os forradalom egyik legtudatosabb, legtisztább szereplőjére.
Az értelmiségiek helyett a magyar munkások voltak azok, akik felvették a fegyvert a szovjetek ellen 1956-ban. Kizsákmányolásuk, nyomoruk a sztálinizmus jelszavai mögött nem enyhült, ezért a Munkástanácsokon keresztül a kezükbe vették az irányítást. A Fortepanról válogattunk.