A Rojáváról baloldalon kialakult képet fontos árnyalni: miközben valóban egy sajátos zöld-baloldali ideológia tükröződik politikai szervezetének alapelveiben, az, hogy „társadalmi forradalom” zajlott volna le Észak-Szíriában, erős túlzás
Szója, kaucsuk, pálmaolaj, pálmazsír, kobalt, avokádó. Számos okból írtjuk az erdőket szerte a világban, de a végső magyarázat mindig ugyanaz.
A diagnózis és kritika mellé az LMP és Schiffer nem tudott programot adni, ami a neoliberalizmus és a populista jobboldal alternatíváját jelenthette volna. A társadalom többsége számára nem derült ki, hogy az LMP és Schiffer mit is akar valójában.
Minél nagyobb a környezetszennyezés, annál több a beteg, és nekik annál magasabb a profitjuk.
Fontos, hogy ne csak a klímaváltozásról beszéljünk, mert különben olyan megoldásokat találhatunk, melyek csak az ökológiai válság egyik területéről a másikra tolják át a környezetszennyezést, és a Föld kizsákmányolását valójában nem csökkentik.
A teljes összefogás indokolt és sikeres lehet, és segítheti is a majdani kormányváltás ügyét. De csak akkor, ha az összefogás kampánya fontos helyi ügyekről szól, és a jelöltek arra kérnek felhatalmazást, amit aztán meg is tudnak valósítani.
Tévedés azonban a kapitalista rendszer és az ökológiai katasztrófák szoros összefüggéséből arra a következtetésre jutni, hogy egyéni erőfeszítéseket tenni ökológiai lábnyomunk csökkentésére értelmetlen.
Egy valamit biztosan nem lehet állítani: azt, hogy akár az összefogáspártiak, akár a különutasság hívei az LMP-ben a bázisdemokrácia nevében jártak volna volna el a kampányidőszakban.
Milyen tényezők vezettek a Fidesz-KDNP elsöprő sikeréhez, és miért nem tudott az ellenzék több szavazót megszólaltatni? Szabó Dániel háromrészes cikksorozatban foglalkozik a kétharmad okaival.
Milyen tényezők vezettek a Fidesz-KDNP elsöprő sikeréhez, és miért nem tudott az ellenzék több szavazót megszólaltatni? Szabó Dániel háromrészes cikksorozatban foglalkozik a kétharmad okaival.