Egész életében egy olyan politikai mozgalomhoz kötődött, amely az alullévőket képviselte. Akár a tágabb népi mozgalomra gondolunk, akár a Parasztpártra, ezek alapvetően az alullévők érdekeinek megfogalmazói, azaz baloldaliak voltak.
Az infláció semmiképpen nem a szegények adója.
A kelet-európai társadalomelméleti vitákból nem véletlenül tűnt el az osztályfogalom. Hasznos lenne újra felfedeznünk az osztályviszonyokat, még akkor is, ha ez a nemzeten belüli konfliktusok feltárásával jár.
Friedman neoliberalizmusa tehát nem csak a piaci verseny szűküléséhez és a száz éves rekordot elérő társadalmi egyenlőtlenségekhez vezetett, hanem a demokráciák leromlásához, a jobboldali illiberális populizmus térnyeréséhez. Épp itt az ideje róla egyetemet elnevezni!
Ha három évtizeddel a rendszerváltás után a kelet-európai társadalmak nem zárkóztak fel, nem középosztályosodtak, nem jutottak el a stabil liberális demokráciák szintjére, akkor ott társadalmi-gazdasági okoknak kell lenniük a politikai csődhelyzet hátterében.