Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Amit az Apple nyert Írországon, azt a lakosság és a kisvállalkozók szívták meg

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Az Európai Bizottság sok-sok évtized után felébredt, és kérdőre vonta az adóparadicsomként működő Írországot, hogy miért nem szedi be az adókat. Konkrétan az Apple részvénytársaságtól szedetne be a dublini kormányzattal majd 15 milliárd dollárnak megfelelő elmaradt adót. Az Apple évről évre növekvő nyeresége ellenére globálisan is csak töredékét fizette be ennek adók formájában. Az Európai Bizottság több más transznacionális vállalat és tagállam kapcsolatába  is hasonlóan avatkozott be az utóbbi időben. Ezek közé tartozik a Google, a Starbucks és az Amazon is.
apple-ireland.jpg

Fotó: technobuffalo.com

Miért fontos fejlemény ez? Azért, mert az Apple-től be nem szedett adó például pontosan annyi, amennyi megszorítást az ír kormány az ír emberekre kényszerített négy és fél év alatt! Mindez sok százezer ír munkájába került, mások elhagyni kényszerültek a szigetet, az állam pedig elhanyagolta a befektetést az utakba, a kórházakba és az iskolákba. Ráadásul mindeközben az ír állam adósságállománya az egekbe emelkedett. Minderre nem lett volna szükség, ha ezek a vállalatok rendesen befizetik az adót. Conor McCabe ír közgazdász szerint azonban 94 ezer írországi vállalkozás egyáltalán nem fizet társasági nyereségadót, ami az erre kötelezett cégek 64 százaléka…

Miért tragédia az, hogy Írország a nagyvállalati szektor számára előnyös megállapodásokat köt? Egyrészt azért, mert ez egy rendkívül unfair gazdasági modell. Amióta az egyezség megköttetett, az Apple Írországba telepítette át a profitját európai és közel-keleti országokból, de még Indiából is.

Mi lenne, ha minden ország hasonlóan tenne, és arra építené a gazdasági modelljét, hogy a mások által megtermelt hozzáadott érték adóját szívná el? Ez nyilvánvalóan a vállalatok által fizetett adók megszűnéséhez vezetne. Valahonnan azonban meg kellene finanszírozni a közösségi célokat, ez pedig a munkavállalók adóterheinek növekedéséhez vezetne.

A megállapodások támogatói úgy érvelnek, hogy az Apple fizet adót, csak éppen az írországi foglalkoztatottjainak személyi jövedelemadóján keresztül. Fontos megérteni, hogy a névlegesen Írországba költözött transznacionális vállalatok a valóságban rendkívül kevés embert foglalkoztatnak ténylegesen az országban. Mint mindenhol máshol, a foglalkoztatás túlnyomó részét itt is a kisvállalkozások adják.

A kisvállalkozásokra azonban a nagyvállalatoknak nyújtott kedvezmények rendkívül rossz hatással vannak. Ha a Starbucks adómentességet kap valahol, akkor nem csak az adott országban, de számtalan másikban is megöli a kisvállalkozásokat. Ugyan hogyan tudna versenyezni egy kis kávézó, amelynek be kell fizetnie rendesen a Nyugat-Európában sokszor 30-35 százalékos társasági nyereségadót? A transznacionális szektort kiszolgáló offshore modell tehát kkv- és foglalkoztatásellenes.

Az EB szerint az Apple 1991 óta részesül illegális állami támogatásban az ír kormány részéről, ekkor, majd 2007-ben rendkívül előnyös adókedvezményeket kapott a cég, amelyek révén 2014-re az Európában fizetett adója 0,005%-ra esett. A cégnek az amerikai kontinensen kívüli érdekeltségei is többnyire az Írországban létrehozott, lényegében fiktív tevékenységű cégeken keresztül adóztak, miközben a szigetországban a társasági adó 12,5%.  Az EB szerint a 2003 és 2013 közötti időszakban 13 milliárd euró be nem fizetett adóval lett szegényebb az ír államháztartás, ezt, az illegális állami támogatásnak minősülő összeget reklamálják most kamatostul, és felhívják az európai államokat is, hogy hajtsák be elmaradt adóikat.  

A döntés ellen mind az Apple, mind az amerikai kormány, de az írek is nagy erőkkel lobbiztak: az utóbbi 670.000 eurónyi közpénzt költött az EB döntésének jogi cáfolatára, és most is fellebbezni készül – bár a kormány megosztottnak tűnik az ügyben. Az Apple egy brüsszeli watchdog szervezet szerint megnégyszerezte lobbiköltségét az uniós intézményekben az utóbbi években, az amerikai adminisztráció pedig gazdasági retorziókkal is fenyegetőzött. (KM.)

Olvass tovább!