A holokauszt bekövetkezte elválaszthatatlan a modern rasszizmus történetétől, a népirtások globális történetén belüli példátlan aspektusait eközben az antiszemitizmus kiváltképp explozív, a rasszizmus legtöbb fajtájától eltérő jellege is magyarázhatja.
Hirosima egyúttal szimbolikus kapu, amelyen keresztül az emberiség átlépett a nukleáris háborúskodás korába. Meglehet, úgy érdemes e kapura gondolnunk, hogy itt kezdődött az emberi világ végleges elpusztítása.
Három éves szakmai vitával, újszerű metódusokkal próbál a főváros méltó módon emlékezni a háborúkban megerőszakolt nőkre. A célok bár támogatandók, a kivitelezéssel kapcsolatban felmerülnek kételyek.
A 75 éve felszabadított táborkomplexum el nem múló botránya, a helyrehozhatatlan történelmi tények a ma élők számára a morális autonómia és a racionális ítélőképesség kifejlesztésének akut szükségességét demonstrálják.
Mit értettek a liberalizmus fogalma alatt, és mit tartottak a liberális demokrácia magyar programjának a szabad demokraták emblematikus férfi képviselői?
A Sorsok Háza olyan „kiszervezett” nemzeti múzeumnak ígérkezik, mely reflektálatlanul használ majd kortárs technológiákat konzervatív-vallásos céljai megtámogatására.
A Soros Györggyel szembeni, éveken át húzódó hecckampány lefolytatása és befogadása kapcsán ugyancsak helyénvaló úgy fogalmaznunk, hogy a hatalom képviselői és a társadalom széles rétegei semmit se tanultak és semmit se felejtettek.
A Sorsok Háza-projektet övező sűrű köd és személyeskedő perpatvar ismét csak bizonyítja: a második világháború óta a holokauszt emlékezete az európai politikai kultúrák állapotának egyik legérzékenyebb mércéje.
Könnyen lehet, hogy a józsefvárosi lesz az első, a holokauszt helyi túlélői és leszármazottaik akaratával direkte szembemenő holokauszt-múzeum.
2018-ra az európai status quo fenntartásában a politikailag aktív állampolgárok csökkenő hányada érdekelt.