Az illiberális állam és Magyar Péter felemelkedése
Öt évvel ezelőtt Orbán Viktor bejelentette: létrejött az illiberális magyar állam. Hogy néz ki ez az állam?
Öt évvel ezelőtt Orbán Viktor bejelentette: létrejött az illiberális magyar állam. Hogy néz ki ez az állam?
A gonoszságra alapozott politika ugyan sikeres, de ma még legyőzhető. Érdemes ellenállni, érdemes küzdeni, mert ma még van esély – később már nem lesz.
A kapitalista gazdaság egészen hasonló módon működik, mint a Féktelenül című filmben az autóbusz: ha a sofőr leveszi a gázról a lábát, a busz felrobban, ha nem veszi le a lábát, előbb-utóbb az is katasztrófához vezet.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság Magyarországon is a prekariátus körében szedi a legtöbb áldozatát, de a proletariátus helyzetét is az egyre nagyobb létbizonytalanság jellemzi. A piaci logikával szemben itthon egyelőre nem látni érdemi ellenerőket.
A kormányfő korábban hatalmas válságkezelő csomagot ígért. A konvergenciaprogramból kellett megtudnunk, hogy a munkahely-védelmi támogatásra mindössze a GDP 0,37 százalékát szánták.
Az Orbán-kormány koronavírussal kapcsolatos válságkezelésében hasonló mintázatok figyelhetőek meg, mint 2010-2014 között.
Korszakhatárhoz érkeztünk, történelemformáló hatása lesz, hogy az orbáni ideológiával szemben milyen eszmék jutnak most főszerephez az ellenzéki oldalon.
Céltalan és abszurd a kormányzat dúlása a közigazgatásban, azonban nem ok nélküli: az Orbán-rendszer bázisát nem a közszférában dolgozók jelentik.
Csakugyan nincs olyan főpolgármester-jelölt, aki meg merné kérdőjelezni azt a mítoszt, miszerint Budapesten csak tehetősek élnek? Vagy lehet, hogy mégiscsak van, csak kevesen ismerik valóban a programját?
A magyar gazdasági modell jelentős részben a német autógyárak hazai leánycégein alapszik. A kérdés csak az, hogy meddig?