román választás 2020
Fasiszták a házban
A minap lezajlott romániai parlamenti választásoknak két látványos, látszólag meglepő eredménye volt. Az egyik a román szélsőjobboldal előretörése, a másik a nagyon alacsony választói részvétel.
Szerző: Borbély András
3. oldal, összesen 3
A szerzők
irodalom
Kolozsvár, Berlin, Felicia Sieburth
Felicia Sieburth-ról annyit tudunk, amennyit Méliusz József följegyzett róla. Ez nem elég ahhoz, hogy személyét akár csak körvonalszerűen is megidézzük, s amit megsejthetünk, abba is belejátszik a költő és az emlékező szubjektív szűrője.
Kisebbség és emancipáció
Románia sohasem ismerte el, hogy a magyarság mint kollektív szubjektum lenne nemzetalkotó tényező. Mindig azon az állásponton volt, hogy a magyarokat egyénileg tekinti, azaz magyar nemzetiségű román állampolgárként kívánja „integrálni”.
Nem szuszog, nem mozog, helyt áll! A válság és a karantén tőkésítése
A válság kiváló alkalom a hatalom logikájának még nyíltabb, még obszcénabb, még vadabb érvényesítésére, a válság politikai tőkévé változtatására, a hatalom minden szintjén.
bűnbakok
Kenyeret mindenkinek! – Hozzászólás a gyergyóditrói migránspánikhoz
Épp a munkaviszonyok miatti kiszolgáltatottság, a kényszerű vendégmunkás élet az, ami a leginkább közös élethorizontja a ditróiaknak és a Srí Lanka-iaknak.
a hit
Pál apostol, a migráns
Pál a helyüket változtató, s így helyükkel együtt önmagukat is elveszítő és kereső emberek apostola.
újjobb?
A régi-új szélsőjobb és a konzervatívok Magyarországon
Mi az, amit még egy konzervatív publicistának is illene sejtenie Marxról ahhoz, hogy ne tévessze meg olvasóit? Legalábbis amennyiben marxistának címkéz másokat.
A kapitalizmus egyetlen alternatívája
Forradalom ez?
A hatalom és a nép közti konfliktus végletes kiéleződését nem szabad akarnunk, bár ez – amennyiben a lázadók dühe kitart és szervezettsége, ellenállóképessége fokozódik – most már nem csak a nép, hanem a hatalom belátóképességén is múlik.
Recenzió
Nincs politikai felszabadítás kulturális felszabadítás nélkül
Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek meg vannak fosztva a saját helyzetükre, történetükre és cselekvési lehetőségeikre vonatkozó tudástól és képességektől?
a forradalom esztétikája
Simone Weil diptichonja
A szépség az, ami megóv minket az elidegenedéstől, de mégis szemlélhető távolságban tartja a dolgokat, így válik az egyetemes emberi termelés törvényévé. Ilyen törvény azonban a szenvedés is, amely behatárolja evilági szükségleteinket. A forradalom így válhat a megváltás evilági párjává: gyökereket ad a gyökérteleneknek, a szenvedőknek.