Az egyik pillanatban azt gondolná a magyar anya, hogy hasát még a Nemzetközi Űrállomásról is látják, de amint felszáll a szerelvényre, hirtelen senki sem veszi észre.
Az elmúlt hónapban a kormány újra családbarát üzemmódba kapcsolt, és elkezdte lenyúlni az ellenzéki témákat. De nem szabad elfelejteni, hogy mindezek csak részleges látszatintézkedések, a családok nehézségein érdemben nem javítanak.
Valóban ugyanúgy ítélnénk meg azt, ha egy veszekedés során a partnerünk elküld minket melegebb éghajlatra, és azt, hogy ha rendszeresen úgy megver, hogy a baleseti sebészeten kötünk ki?
Németh Szilárd szerint nem írtuk alá az Isztambuli Egyezményt, pedig de. Viszont a rezsibiztos egyetért Semjénnel, aki szerint a magyar nőket csak a muszlimoktól kell félteni.
A hatalmi egyenlőtlenség nem csak a nők elleni erőszakban fejeződik ki, hanem akkor is, amikor a feministák és az antifeministák az erőszakról beszélnek.
A magyar kormány „megvédte” a családokat: a választásokig meghosszabbítja a többezer családot érintő moratóriumot. Utána pedig felőle mehetnek az utcára.
Mire az anyák hazamennek a kórházból, már százszor megkérdőjelezték a kompetenciájukat, és teljesen leépítették az önbizalmukat. Erről beszélni is nehéz, nem hogy mozgalommá szerveződve tegyünk ellene.
