A szakmai szervezetek javaslatai alapján dönt a kormány, így nem változtat az esemény utáni tabletták vénykötelességén – mondta hétfőn a parlamentben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvárit Tordai Bence független képviselő kérdezte arról, hogy az Unió (Lengyelországot leszámítva) összes tagállamának gyakorlatához hasonlóan mikor teszik vénymentessé a 72 és 120 órás sürgősségi fogamzásgátló tablettákat. 

Tordai a kérdésében elmondta, hogy magyar nők tíz- és százezreinek valósága, hogy egy elszakadt óvszer, vagy egy óvatlan partner miatt órákat kell utazniuk, rendelőről rendelőre vándorolniuk, hogy végül megalázó megjegyzések mellett jussanak hozzá a gyógyszerhez. Rétvári Bence válaszában úgy fogalmazott:

„A politikusok néha úgy gondolják, mindenhez is értenek, de úgy gondolom, hogy ilyen egészségügyi szakmai kérdésekről nem politikusoknak kell vitatkozni, hanem orvosoknak, egészségügyi szakembereknek. Ilyen kérdéseket, hogy mely készítmények tartoznak a vényköteles készítmények közé és mely készítmények nem vénykötelesek nem parlamenti szavazáskor, nem politikusi vitákban kell eldönteni, hanem erre megvannak Magyarországon a hivatott szervek, itt is megvan az a tudományos szerv, szakmai tagozat, amely ezzel kapcsolatban a véleményét elmondta. Ami a szakmai tagozat véleménye, az a mostani gyakorlat is.”

Az államtitkár szavaira reagálva a Patent Egyesület a Facebook-oldalán közzétett posztban arról ír, hogy „hazudik a kormány”, mivel az Egészségügyi Szakmai Kollégium szülészet és nőgyógyászat tagozata a HVG információi szerint már márciusban megszavazta a vénykötelesség eltörlését. Az orvoslátogatás és receptíratás fölösleges procedúráját az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Gyógyszerügyi Hivatal és az ENSZ nőjogi testülete is régóta ellenzi.

A nőjogi szervezet bejegyzésében emlékeztet, hogy miután januárban kiderült, hogy egy tervezett lengyel törvénymódosítás után Magyarország maradhat az utolsó olyan ország az Európai Unióban, ahol csak recepttel érhető el az esemény utáni tabletta, petíciót indítottak, amit közel 48 ezren írtak alá, és több száz levelet küldtek az egészségügyért is felelős Belügyminisztériumnak. Ezekben arra kérték őket, hogy módosítsák ezt az elavult, a nőket felesleges tortúrának kitevő szabályozást. 

„Hivatalos választ természetesen egyik megkeresésünkre sem kaptunk” 

– írják, hozzátéve, hogy ezért szeptemberben írásban keresték meg mind a 198 országgyűlési képviselőt, hogy végre a Parlament elé kerüljön az ügy. 

A hétfői parlamenti ülést követően így az a helyzet alakult ki, hogy miközben a kormány és a Belügyminisztérium egy szakmai szervezet hatáskörébe helyezi a fogamzásgátló tabletta vénykötelességével kapcsolatos kérdést, aközben a szakmai szervezet elvileg az ellenkezőjét állítja annak, amit a kormány neki tulajdonít. A szervezet ennek ellenére hallgat, hivatalos úton nem hozza nyilvánosságra a társadalmi akarattal egybecsengő állásfoglalását, a témában tartott belső szavazásukról csak szivárogtatás útján értesült a közvélemény.

Az ügyben megkerestük Petrás Boglárkát, a Patent Egyesület munkatársát, aki a Mércének elmondta, elkeserítőnek tartják, hogy a szülészet-nőgyógyászat szakmai képviselőinek a nők jólléte nem ér annyit, hogy vállalják a véleményüket és az azzal járó esetleges politikai kockázatot. Petrás szerint hiába próbálták meg megkeresni az említett szervezetet, sem elérhetőséget, sem pedig a tagsággal kapcsolatos információkat nem találtak – így egy központi e-mailen igyekeztek eljutni hozzájuk, de választ tőlük sem kaptak.

„A kormány gyakorlatilag január óta rájuk mutogat. A petíció megjelenésekor, amikor a Belügyminisztériumhoz fordultunk, akkor is az volt az első reakciójuk, hogy ezt az orvosoknak kell eldönteni. Miközben azt látjuk, hogy ők a vénykötelesség eltörlése mellett állnak, a kormány mégis ennek az ellenkezőjét állítja. Ezért gondoljuk, hogy ideje lenne annak, hogy nyilvánosan kommunikálják az álláspontjukat”

– fogalmazott Petrás. Azzal kapcsolatban, hogy a parlamenti képviselőknek megküldött megkeresésekre kiktől kaptak választ, elmondta, hogy a kormánypártok egyetlen tagja sem vette a fáradtságot, hogy reagáljon. Az ellenzék soraiból az LMP jelezte, hogy kerekasztalt szervez a témában az Országgyűlés épületébe, amire a nőjogi szervezetet is meghívták, a Momentum határozati javaslatot nyújtott be a témában, a DK pedig szintén jelezte, hogy törvényjavaslatot nyújt be a jelenleg hatályban lévő törvény módosítására.

Amint arról korábban beszámoltunk a jogvédők a politikusoknak küldött levelükben nők rettenetes bánásmódról, sok száz kilométeres utaztatásáról, magánklinikákon elkölteni kényszerült hatalmas összegekről szóló történeteit mutatták be, a legkiszolgáltatottabb helyzetben segítséget kérő nők megalázása ugyanis rendszerszintű a magyar egészségügyben. Olyan eseteket, amikor egy óvszer elszakadása miatt kereste valaki végig a budapesti kórházakat, ügyeleteket, de mindenhonnan konzekvensen visszautasítást kapott, majd 3,5 óra utazás után sikerült csak beszereznie a gyógyszert. Egy másik nő arról számolt be, hogy az ügyelet portása közölte, hogy „találkozunk 6 hét múlva abortuszon”. 

A levélben kitértek arra is, hogy 

az egyszerűen hozzáférhető esemény utáni tabletta iránti társadalmi igény és az azt támogató tudományos tények nem újkeletűek.

Az Európai Gyógyszerügyi Hivatal már tíz évvel ezelőtt, 2014-ben tett ajánlást a sürgősségi fogamzásgátlók recept nélküli forgalmazására, amit az Európai Bizottság 2015-ben el is fogadott, így azóta a legtöbb tagállamban vény nélkül is kaphatók a 72 és 120 órás tabletták.

A civilek arra is emlékeztetik a politikusokat, hogy 2023-ban az ENSZ nőjogi testülete is felhívta a magyar államot a sürgősségi fogamzásgátlók hozzáférhetőségének megkönnyítésére. A szakmai érvek – melyek mögé bújva, kizárólag a veszélyességet hangsúlyozva a Belügyminisztérium igyekszik minél inkább elzárkózni az ügytől – valójában mind a vénykötelesség eltörlése mellett szólnak:

• a sürgősségi fogamzásgátlók hatékony alkalmazásában kulcsfontosságú a gyorsaság, a kötelező orvoslátogatás pedig csak időhúzásra jó;
• az alkalmazás előnyei (a nem kívánt terhesség és egy esetleges abortusz megelőzése) meghaladják a kockázatokat;
• a kockázatokról és a mellékhatásokról a gyógyszertári dolgozók is képesek felvilágosítást adni, tehermentesítve az amúgy is túlterhelt ügyeleteket és szakrendeléseket.