A Libanonban történt keddi támadást Izrael és a kormányával általában kíméletes amerikai média úgy adta el, mint a gázai szőnyegbombázásokkal ellentétben „okos, precíz és elmés támadást” a Hezbollah ellen. Az eset megmutatja, Magyarország sokkal inkább belekeveredhetett az egyre súlyosabb közel-keleti háborúba, mint azt eddig sejteni lehetett.

Szerdán kiderült, egy tajvani cég szerint egy Magyarországon bejegyzett cég volt felelős  azoknak a személyhívóknak a gyártásáért, amelyek kedden délután több helyen felrobbantak, több mint 3000 libanoni állampolgárnak sérülést okozva, legalább tizenkettőt, köztük egy 8 éves és egy 11 éves kisgyermeket pedig meggyilkolva. A személyhívók számos esetben az Európában terrorszervezetnek minősített siíta muszlim Hezbollah embereinek kezében robbantak fel: a piacon, a boltban, szobákban, autókban vagy az utcán. Az egyik robbanás súlyosan megsebesítette Irán libanoni nagykövetét, akit jelenleg kórházban ápolnak.

Exploding pagers injure members of Iran-backed terror group
Watch the full video here: https://t.co/Juh0rLZsY5 pic.twitter.com/QdsOIaGf7H

— The Lead CNN (@TheLeadCNN) September 17, 2024

Később kiderült, a felrobbanó személyhívók Szíriában is előkerültek, az ottani támadásokban tucatnyian sérültek meg.

A támadásokat hivatalosan senki sem vállalta, de a Hezbollahhal egyre súlyosabb határmenti háborúba keveredő Izrael Állam kerülőutakon mégis elismerte, őket kell a tetteseknek tekintenünk.

Miután ugyanis 2023. október 7-e óta nemcsak a Hamasszal, hanem Izrael északi szomszédjával is folyamatosak a rakétatámadásokkal kísért összecsapások, Izrael kormányában az is felmerült, hogy újra megszálló háborút kellene indítani Libanon ellen, úgy mint azt 1982-ben vagy 2000-ben tették. A zsidó állam több támogatója és a kormányhoz közel álló influenszere ugyanis a jelenlegi támadással is mint „zseniális akcióval” dicsekedett el. Tették mindezt annak ellenére, hogy az abszurd támadásban civilek haltak meg, a Hezbollah egyetlen vezetőjét sem sikerült kiiktatni, a robbantások pedig például autóúton és közösségi helyeken történtek, tekintet nélkül arra, hogy a célpontokat kik és mennyien veszik körbe. A terminológia szerint tehát államilag szponzorált terrortámadásról van szó. Az Egyesült Államok több, magát megnevezni nem kívánó kormányhivatalnoka kedden a New York Timesnak is megerősítette: az izraeli kormány előre értesítette Washingtont a támadásokról.

Lebanese media are reporting that Israel also hacked the security cameras in Beirut and were the ones who released this video pic.twitter.com/XYXHdXLuTz https://t.co/LleiwpRNoo

— ~Jachnun Supremacist~ נפתלי בן מתתיהו (@JachnunEmpire) September 18, 2024

Az amerikai AP hírügynökség többek között ezért is hamarosan nyomozni kezdett az után, ki és hogyan készíthette el a gyilkos személyhívókat. Ezek típusa hamar kiderült: az alapesetben Tajvanon gyártott AR-924-es volt mindegyik. Helyi libanoni információk szerint ugyanis korántsem az történt, hogy az összes felrobbanó csipogó egy fegyveres militánsnál volt: széles körben beszámoltak olyan eszközökről, amelyek orvosok, mentősök és a katasztrófavédelem dolgozói zsebében vagy kezében sültek el Bejrút és Dél-Libanon-szerte.

A kórházakban több mint 300 súlyos sérültet ápolnak szerdai értesülések szerint. Az ügynökség munkatársai szerdán reggel elérték azt a tajvani céget, a Gold Apollót, amely a készülékek licenszeit birtokolja, hogy megérdeklődjék, a kérdéses készülékeket ők gyártották-e le.

Végül a Gold Apollo nevében a cégvezető, Hszu Csing-kuang sajtótájékoztatón mondta el, licenszmegállapodást kötöttek egy budapesti céggel, és a Libanonba és Szíriába jutó csipogók „Magyarországon készültek”.

Ugyanakkor a Gold Apollo nem osztotta meg a kérdéses licenszmegállapodási szerződést a médiával. Így csupán Csing-kuang szóbeli elmondásából tudhatjuk, hogy a Budapesten bejegyzett BAC Consulting Kft. gyárthatta le a kérdéses eszközöket a tajvaniak engedélye alapján.

A Reutersnek nyilatkozó szakértő szerint ekkora pusztítást egy hasonló eszköz viszont csak akkor okoz, ha robbanóanyagot is raknak beléjük, a libanoni pusztítás alapján pedig arra tippelt, egy személyi hívóba nagyjából 1-2 gramm katonai felhasználásra minősített robbanóanyag kellett. Tekintve, hogy a kiszállított, és végül felrobbanó hívók száma az ügynökségnek nyilatkozó Hezbollah-vezető szerint 5000 darab volt, ez akár 2-4 kilogramm nagyon veszélyes robbanóanyagot is igényelt.

Furcsaságok a cég körül

A BAC Consulting Kft. felettébb furcsa választás lehetett a Gold Apollo számára. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint ugyanis a XIV. kerületben bejegyzett és székhelyét tartó társaságnak egyetlen alkalmazottja van, az ügyvezető igazgató, a publikus információk szerint ő Cristiana Bársony-Arcidiacono.

A BAC Consulting 2023-as árbevétele ezzel együtt szembetűnően magas, több mint 210 millió forint, ami arra utal, hogy kis mérete ellenére valódi tevékenységet végez. Hogy milyet, azt igen nehéz megállapítani, a cégadatok alapján fő tevékenységi köre az „üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás”, de melléktevékenységként kis túlzással szinte az összes, Magyarországon végezhető tevékenységet is regisztrálták.

A honlapján közölt információk alapján sem egyszerű eldönteni, a társaság pontosan mivel is foglalkozik, hiszen „stratégiai környezettudatos változásügynökökként” szerepelnek, és egy helyen a honlap azt állítja, az UNESCO-nak is adnak tanácsokat. Egyvalami viszont sehol nem szerepel: hogy foglalkoznának személyhívók megrendelésre történő legyártásával. Nem világos tehát, hogy a tajvani licenszbirtokos pontosan mire alapozva engedélyezte ezt nekik.

A kft. székhelye a 14. kerületi Szőnyi út 33/A, ami a Google Street View 2024 júniusi, tehát elég friss képe szerint egy teljesen szokványos iker-társasház egyik épülete Zuglóban. Ha valahol le lehet gyártani ennyi személyhívót, az bizonyosan nem a cég székhelye. Ugyanakkor a Nemzeti Cégtár szerint telephelyet sem tartanak fenn.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a lakóházba bejegyzett egyfős BAC Consulting csak úgy tudott volna ilyen eszközöket készíteni, ha ő maga is kiadja a munkát egy alvállalkozónak.

Azt viszont, hogy ez megtörtént-e, és ha igen, kik kapták a munkát, egyelőre nehéz kideríteni.

A BAC Consulting Kft.-t vezető Bársony-Arcidiaconóról ugyanilyen nehéz eldönteni, vajon milyen szerepe lehetett valójában az ügyben. Publikusan elérhető adatai szerint az olaszországi Cataniában született, az egyetemet pedig Londonban, a School of Oriental and African Studies-nál és a London School of Economicson végezte el, mielőtt 2022-ben Budapesten alapított céget. Több internetes oldalon eltérő információk szerepelnek róla, egy helyen például a „szellemvilág” antropológiai szakértőjeként szerepel, a LinkedInen viszont úgy, mint aki 2021 óta „stratégiai tanácsadó” az Európai Bizottság ügynökségei mellett „a beérkező pályázatok elbírálásában”.

Az amerikai NBC hírcsatorna hongkongi tudósítója később elérte a cég tulajdonosát, aki nekik megerősítette, hogy az eszközöket nem közvetlenül a cége gyártotta, csak közvetített, de többet nem mondott el az ügyről.

Ahogyan a Telex cikke azt már megjegyezte, azt sem tudhatjuk továbbá, hogy a személyhívókba az összeállításnál került-e bele a robbantáshoz szükséges robbanóanyag, vagy már szállítás közben szedték szét és rakták össze őket újra. A technikai szakértők megjegyezték azt is, mint minden telekommunikációs eszköz, így a személyhívó is könnyedén alakítható át távirányítós bombává, a telefonhívás keltette többletfeszültség simán élesíthet egy kis bombát, ráadásul a robbanást okozhatja, de legalábbis segítheti a módosított eszközön hívásra túltöltődő és felrobbanó akkumulátor is – ez utóbbihoz viszont a készüléket ugyancsak meg kell piszkálni.

Az viszont mindenesetre érdekes kérdés, hogy a Hezbollah – amely a vezetői ellen a februárban elkövetett libanoni merényletek után az összes aktív tagnak személyhívót rendelt, és a GSM-hálózatra kapcsolódó mobiltelefonokat letiltotta – miért éppen a magyar gyártótól és beszállítótól rendelt eszközökben bízott meg a leginkább. Valamint az is, hogy a hivatalosan militáns terrorcsoportnak számító szervezet hogyan oldotta meg éppen az EU-tag Magyarország fővárosából a csipogók beszállítását.

Még ennél is súlyosabb kérdés, hogy mennyit tudtak arról a magyar hatóságok, hogy terrorcselekményre használt telekommunikációs eszközök célba juttatásában segédkezhettek magyarországi gazdasági társaságok is.

Minderre – nem túl bő lére eresztett – reakciót egyelőre csupán Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője közölt. A Facebookon a súlyos esettel kapcsolatban azt írta,

„Magyarország kormányának álláspontja a csipogó-üggyel kapcsolatban:

• A magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon.

• A további vizsgálatok során a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok valamennyi érintett nemzetközi partnerszolgálattal és társszervezettel együttműködnek.

• Magyarország vonatkozásában az ügy nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent.”

Ez is terror

A támadást Izrael és a kormányával általában kíméletes amerikai média úgy adta el, mint a gázai szőnyegbombázásokkal ellentétben „okos, precíz és elmés támadást” a Hezbollah ellen. Mindezt cáfolja, hogy a személyhívós robbantások totális káoszt okoztak Bejrútban, ahol volt olyan időszak, amikor a mentők percenként vitték be az embereket.

A halálos áldozatok között szerepel ugyan jó pár Hezbollah-militáns, de korántsem az összes áldozat került ki közülük. A merényletekbe belehalt kislány például éppen a boltban volt, rosszkor, rossz helyen. Ugyanígy elmondható az is, hogy a libanoni hatóságok szerint a 3000 sebesült nagy részének sincsen semmi köze az Izraellel hadban álló militáns szervezethez.

Ezenkívül, amint azt már korábban írtuk, számos esetben civilek, így például orvosok kezében robbantak fel a személyhívók  – a bejrúti Al-Raszúl Al-Azzam kórház egyik dolgozójával is ez történt, aki azután belehalt sérüléseibe.

Az is kiderült, hogy a bejrúti Amerikai Egyetemi Kórház munkatársai éppen három héttel a mostani robbantások előtt kaptak új, a kórház által beszerzett személyi hívókat, mivel pedig az intézményt az Egyesült Államok tartja fenn, ez is felvethet kérdéseket az akcióval és a róla való tudással kapcsolatban.

Ezért, noha Izrael azt hangsúlyozza, a merényletek célzott katonai akcióknak számítottak, a körülmények mégis inkább a libanoni civil lakosság megfélemlítésére alkalmas, fedett környezetben megszervezett agresszióra, tehát klasszikus terrorakcióra utalnak.

Erre gyenge mentség, hogy a terrorakciót azért követték el, hogy terroristákat öljenek meg, hiszen, mint ismert, az Al-Kaida ernyőszervezet tagjai, illetve az Iszlám Állam is rendszeresen azzal indokolja az ilyesmit, hogy csupán a nyugati „terroristákra” adnak választ.

Ahogy Ofer Kasszif, a baloldali izraeli Hadas párt parlamenti képviselője fogalmazott a támadásokkal kapcsolatos kritikájában:

„A robbanószerkezetek zsúfolt helyeken való felrobbantása minden elfogadott fogalmunk szerint terrorcselekmény, akár a Hamasz, akár az izraeli hadsereg, akár a CIA, akár a Moszad követi azt el.”

הפעלת מטענים ממולכדים במקומות הומי אזרחים היא פעולת טרור עפ”י כל הגדרה מקובלת. וזה לא משנה מי אחראי לכך: האצ”ל, חמאס, הסי.איי.איי, או המוסד.

— Ofer Cassif עופר כסיף عوفر كسيف (@ofercass) September 18, 2024

Az ügy legsúlyosabb tanulsága számunkra az, hogy Magyarország is érintett közvetve a súlyos közel-keleti háborúban, méghozzá sokkal inkább, mint azt gondolni lehetett. Míg hagyományosan ezzel kapcsolatban azt feltételeznénk, hogy ami Gázában és Bejrútban történik, az Budapesttől távoli dolog, most mégis egy olyan támadásba keveredtünk bele, amit a Hezbollah és a libanoni kormány is a háború súlyos eszkalációjaként értékelt, ebből tehát még regionális háború is lehet „a segítségünkkel”. Ez pedig felveti az itthoni politikai elit és biztonsági szervek felelősségét is.

Az ügyben kerestük a BAC Consulting Kft.-t is emailen keresztül az iránt érdeklődve, hogy amennyiben a cégvezető szerint nem ők állították elő a csipogókat, akkor mégis ki volt az.

Amint kérdéseinkre választ kapunk, az információkat közzé fogjuk tenni.