Sztrájkolnak az észak-chilei Escondida bánya dolgozói, mivel a munkáltató nem fogadta el a követeléseiket. A világ legnagyobb rézbányájának dolgozói azt szeretnék elérni, hogy az osztalék 1 százalékát fizessék meg a munkásoknak, s hogy az ausztrál BHP cég, amely a bányát tulajdonolja, tartsa tiszteletben a pihenőidőre vonatkozó előírásokat.
„A mai napon megkezdődött az 1. számú Munkavállalói Szakszervezet tagjainak törvényes sztrájkja, mivel nem sikerült megállapodásra jutni az Escondida-BHP-vel”,
a Le Monde szerint így jelentette be a tiltakozó szakszervezet a sztrájk kezdetét kedden. A francia lap emlékeztet rá, hogy az Escondida bánya munkásait képviselő szakszervezetek, amelyek augusztus 1-jén jóváhagyták a sztrájkfelhívást, már régóta követelik, hogy a bánya tulajdonosa az osztalék 1%-át ossza szét a dolgozók között.
Az észak-chilei Escondida bánya évente a világ réztermelésének mintegy öt százalékát termeli ki, s mivel módfelett keresett fémről van szó, amely az elektromos vezetékektől az elektromos autók akkumulátoráig mindenben használatos, a sztrájk megrengetheti a világpiacot.
El Sindicato N° 1 de Minera Escondida, de #Chile🇨🇱, inició este martes una huelga legal, después de no llegar a un acuerdo con la multinacional con sede en Australia BHP Billitonhttps://t.co/hAF39vY410
— teleSUR TV (@teleSURtv) August 14, 2024
A Reuters hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezet, amely kedden sztrájkot indított, már korábban is megbénította a világ legnagyobb rézbányáját, amelynek következtében a rézárak az egekbe szöktek. A híroldalnak nyilatkozó tanácsadó azt állította, hogy a bánya szakszervezete nagyon kemény tárgyalófél. Az erejét pedig három tulajdonság adja.
Először is a szakszervezetnek mintegy 2400 tagja van, azaz az Escondida dolgozóinak körülbelül 61%-át, tehát a bő többségét képviselik. A Sindicato Nro. 1 ráadásul a legfontosabb munkások 98 százalékát tudja maga mögött, akik között gépkezelők, sofőrök, technikusok és karbantartók is vannak, s mindannyian kulcsfontosságúak a termelés fenntartásához. Másodszor erős pénzügyi tartalékokkal rendelkezik a szakszervezet, így nem lehet sakkba szorítani, s ezáltal a sztrájk idején gondoskodni tud a dolgozókról. Végül pedig a chilei jogszabályok nem engedik meg a vállalatnak, hogy a sztrájkoló dolgozókat lecserélje vagy helyettesítse – a maradék dolgozók pedig képtelenek ellátni a teljes termelést.
Hogy milyen erős a szakszervezet, látszik abból is, hogy amikor 2017-ben 44 napos sztrájkot tartott, a BHP már két nappal a sztrájk után „vis maiort” hirdetett, mert nem tudta teljesíteni a szerződéseit. Ugyanígy tett a cég 2006-ban is, amikor a munkások 26 napig tiltakoztak, s az ausztrál óriásvállalat szintén felmondta a szerződéseit, amikor 2011-ben két hétre állt le a termelés. Ezek a tiltakozások három kérdés körül forogtak. A szakszervezet követelte, hogy az új munkavállalóknak ugyanazokat a juttatásokat kell biztosítani, mint a meglévő munkavállalóknak, továbbá hogy a meglévő juttatásokból nem lehet lefaragni, végül pedig hogy a műszakok nem válhatnak megterhelőbbé.
Egyelőre a rézpiac még „nem aggódik” a sztrájk miatt. Legalábbis a Reuters állítása szerint. Ám ha elhúzódik a sztrájk, kétségkívül meredeken emelkedni fog a réz ára.
S adott a lehetőség, hogy elhúzódjék. A tegnapi tárgyalás ugyanis meghiúsult (a cég szerint a szakszervezet miatt, a szakszervezet azonban azt állítja, kész a tárgyalásra). Az egyik legfontosabb vitás pont a szakszervezet azon kérése, hogy a bánya külföldi részvényeseinek szánt osztalék 1%-át osszák szét a dolgozók között, ami hozzávetőlegesen fejenként mintegy 35 ezer dollárt (12 millió 600 ezer forintot) jelentene. A szakszervezet 2021-ben is ezt követelte, de ekkor csak részmegállapodást kötöttek a céggel, amely mintegy 23 ezer dolláros bónuszt és közel 4 ezer dolláros túlórapótlékot tartalmazott.
