Felfüggesztett minden lakáskiürítést a MÁV, további két hónapig lehetnek a rákosrendezői bérlakásokban a lakók, akiket korábban 30 nap alatt igyekezett kiköltöztetni az állami vasúttársaság. Méltányos elhelyezést, személyre szabott megoldásokat ígér a minisztérium a lakóknak, ám az értük tüntető Szikra Mozgalom és a néhányukat képviselő ügyvéd egyelőre hiányolja az erre vonatkozó garanciákat.
Május 31-ig kaptak további haladékot a kiköltözésre a közel 300 milliárd forintos mini-Dubaj projekt útjában álló rákosrendezői MÁV-lakások bérlői – derült ki Ágh Péter, a MÁV Zrt. tulajdonosi jogköreit gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkárának keddi válaszából, amelyet Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott.
Lázár János tárcájának közlése szerint azoknak, akik a Tatai úti lakásokat a február közepén kiküldött felszólításokban (ahogyan a minisztérium friss levele fogalmaz, „ visszavételi értesítőkben”) jelzett 30 napos határidőre nem tudták kiüríteni, illetve a bérleményt a MÁV birtokába visszaadni, mostantól számítva mintegy két hónap áll rendelkezésükre, hogy elhagyják az ingatlanokat.
A MÁV a nyilvánosságban felháborodást keltő eredeti, rendkívül szűk, 30 napos kiköltözési határidő kapcsán már márciusban is jelezte ugyan, hogy igyekszik a lakóknak cserelakásokat biztosítani, most mindezt azzal is kiegészítette a minisztérium, hogy „egyedi életkörülményeiket is figyelembe véve személyre szabott megoldásokat” próbálnak találni a bérlőknek. Mint írják, a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek kormányai közti együttműködés keretében tervezett beruházás miatt otthonaikat elhagyni kényszerülő lakóknak „a MÁV Zrt. biztosítja, hogy a cserelakások bérleti díja ne legyen magasabb a jelenlegi bérleti díj összegénél”. Ágh Péter válasza szerint a lakók egy része már elfogadta a felajánlott csereingatlant, több mint egy tucatnyian pedig jelenleg is részt vesznek az egyeztetési folyamatban.
Az RTL kedd esti híradójában elhangzottak szerint a huszonhét érintett bérlőből eddig mindössze négyen fogadták el a felajánlott cserelakásokat. Az állami vasúttársaság azt is jelezte: egyelőre az összes lakáskiürítési eljárást felfüggesztették.
A Népszava információi szerint Lázár János tárcája az egykori vasúti területen élő bérlők elhelyezéséhez segítséget kért a zuglói az önkormányzattól. Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere a lap szerint ígéretet tett arra, hogy lehetőségeik szerint segítik a helyi szociális és bérlakásrendeletben szereplő feltételeket teljesítő lakók elhelyezését, hiszen az önkormányzatnak is szociális érdeke fűződik a helyzet békés rendezéséhez.
Részsikerek már vannak, jogi garanciák még nincsenek
Sikerként értékelhető a lakók szempontjából, hogy május 31-ig maradhatnak, ugyanakkor a a minisztérium közléséből az derül ki, hogy bár igyekszik a MÁV, de egyelőre nem biztosítja az érintettek a méltányos lakhatását – kommentálta a Mércének a minisztérium, a kormány és a vasúttársaság legfrissebb közleményeit Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom zuglói polgármesterjelöltje. Mint arról korábban beszámoltunk, Sudár és a Szikra az ÉKM épülete előtt előbb figyelemfelhívó sajtótájékoztatót, majd tüntetést is tartott a rákosrendezői beruházás ellen és a lakók méltányos elhelyezéséért.
„A másik részsiker, hogy most már a jogcímmel nem rendelkező lakáshasználókra is kiterjesztették ezt az igyekezetet, de az továbbra sem világos, hogy mit jelent a méltányos megoldás annak tekintetében, hogy több olyan lakóról is tudunk, akik nem jó életkörülmények közé kerülnének a cserelakással”
– értékelt Sudár Orsolya, akinek szavait az RTL kedd esti riportja illusztrálta: a csatorna híradója ugyanis az egyik bérlő tapaszaltairól számolt be, akinek állítása szerint penészes cserelakást ajánlottak egy másik, XV. kerületi MÁV-területen, amelyet nem fogadott el. A zuglói politikusnak tudomása van olyan bérlőről is, akinek Rákosrendezőtől nagyon messze, Budapest határain kívül, szintén rossz körülmények között ajánlottak cserelakást. Utóbbi lakó szintén nem élt a felkínált lehetőséggel. A Szikra Mozgalom nevében Sudár jelezte: a részsikerekkel együtt a lakók méltányos elhelyezésére vonatkozó követeléseiket továbbra is fenntartják addig, amíg a MÁV jogi kötelezettségeket nem vállal ezen a téren saját magára nézve. A Szikra Mozgalom ezért is folytatja adománygyűjtését, amellyel az érintett lakók jogsegélyének finanszírozását segítik.
Ugyancsak hiányoznak a cserelakásokra vonatkozó jogi garanciák Szepesházi Péter ügyvéd szerint, aki két olyan lakót képvisel lakáskiürítési perekben, akiket ki szeretne költöztetni a MÁV a rákosrendezői telepen bérelt lakásaikból.
Szepesházi egyik ügyfelének konkrét példáján keresztül rámutatott arra is a Mércének adott nyilatkozatában, hogy a cserelakás felkínálása önmagában közel sem jelent kielégítő megoldást. Egy alkalommal ugyanis az általa képviselt lakónak felajánlottak ugyan egy cserelhetőséget, az új bérleti szerződés feltételei azonban köszönőviszonyban sem voltak azzal a védettséggel, amelyet addig a – még a rendszerváltás előtt megkötött – állami bérlakási szerződés nyújtott számára. Vagyis olyan, a ma érvényes bérleti jog szerinti megállapodást szeretett volna vele aláíratni a MÁV, amely semmiféle jogi garanciát nem ad neki arra, hogy akár hónapokon belül ne mondjanak fel neki egyoldalúan. Szepesháziék nem is fogadták el az ajánlatot:
„Hogyan kössek az ügyfelem nevében egyezséget, ha a bizonytalanságba akarják küldeni? Ez a csereajánlat gyakorlatilag egy piaci bérleti szerződés közvetítése szintjén menne. És ha egy év múlva, rendes felmondással felmondanak a lakónak, mehet az utcára? Még akár egy viszonylag olcsón bérelhető, másik MÁV-os lakásból is?”
Az ügyvéd szerint aki akármilyen okból nem tudja magát bíróságon megvédeni, akár egy ilyen átmeneti, cserelakásos időszak után is könnyen hajléktalanná válhat.
„Nem a cserelakás ellen vannak akár az én ügyfeleim, vagy ahogy hallom, más érintettek sem, hanem, hogy nesze: itt egy cserelakás, de mellé a jogi biztonságot nem foglaljuk írásba, hanem a mai lakásbérlettel kapcsolatos olyan szabályozást akarják bevezetni, hogy bármikor felmondhassanak, persze pár hónap felmondási idővel” –
tette hozzá Szepesházi.
Az ügyvéd szerint eleve jogszerűtlen volt a 30 napos határidő
A minisztérium friss kommünikéje Sudár Orsolya szerint abból a szempontból is érdekes, hogy már „bérleményi visszavételi értesítőnek” nevezik a a MÁV eredeti, 30 napos kiköltözési határidőt megszabó leveleit ami szerinte azt igazolja, hogy nem volt olyan, lakáselhagyásra felszólító bírósági végzése a vasúttársaságnak, amely alapján érvényesen gyakorolhatta volna a lakáskiürítéseket, amelyek így tehát nemcsak igazságtalanok, hanem jogszerűtlenek is lettek volna.
Szepesházi Péter ugyancsak azon a véleményen van, hogy az eredeti felszólítás nem volt jogszerű a MÁV részéről. Az ügyvéd szerint a 30 nap teljesen önkényesen megszabott „türelmi” időszak volt, és úgy véli, semmilyen jogalapja nincs annak, hogy éppen ennyi idő múlva kötelesek lettek volna elhagyni lakásokat a bérlők, sem a lakásban felnőtt, ottragadt, adott esetben őket túlélő hozzátartozóik. Legalábbis azokban az esetekben biztosan nem lett volna erre jogalap, amelyekben a bérleti szerződést az 1993-ban megszavazott lakástörvény hatályba lépése előtt kötöttek, márpedig a legtöbb lakónál, de legalábbis Szepesházi mindkét ügyfelénél ez a helyzet. Érvelésük kulcsa az, hogy bár a jelenleg hatályos jogszabályok (vagyis az 1994 óta hatályos lakástörvény) értelmében a határozatlan idejű szerződéseket fel lehet mondani úgynevezett rendes felmondással, ezt a korábban megkötött megállapodásokkal az akkori törvények szerint nem lehetett megtenni. (A lakók vagy rokonaik tipikusan az állami vállalat kötelékében végzett munkáért cserébe bérelhették a lakásokat, rendszerint alacsony fizetés mellett.) Ilyen esetekben Szepesházi szerint – már persze akkor, ha egyéb körülmények miatt nem jogos a szerződés egyoldalú felmondása – teljesen jogszerűtlen volt a MÁV részéről 30 napos kiköltözési határidőt szabni.
„Ebben a formájában a 30 napos felszólítás arra lehet jó, hogy a lakók többsége megijedjen, és magától elmenjen, és legfeljebb egy olyan bérlői kisebbség maradjon hátra, amelyik próbál tudatosan védekezni a bíróságon” – értékelt a Mérce kérdésére az ügyvéd.
Szepesházi Péter azt is leszögezte, hogy a Tatai úti lakások esetében gyakorlatilag nincs két egyforma szerződés, viszont az általánosan elmondható, hogy 1994 előtti megkötésük kulcsfontosságú lehet a jogi megítélésükben a bíróságon. Az ügyvéd nem először jár „ebben az utcában”: különböző módokon, de ugyancsak döntő volt a rendszerváltás előtti feltételekre való hivatkozás a volt OPNI területéről kilakoltatni szándékozott volt pszichiátriai dolgozók, illetve rokonaik pereiben, amelyekben öt lakáskiürítést is sikerült megakadályozni Szepesházi munkája, illetve civil és politikus támogatók, valamint a kiemelt médiafigyelem segítségével.
