A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) dolgozói elfogadhatatlannak tartják, hogy a közoktatás béreinek rendezésével egy időben egyetemeink fenntartója továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz, kutatáshoz, alkotáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz – írja lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében az MKE több mint ötven oktatója. A művészeti egyetem csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársainak kezdeményezéséhez. A kormányhoz írt nyílt levelükben úgy fogalmaznak:

„A Magyar Képzőművészeti Egyetem immár több mint 150 éve a hazai művészeti felsőoktatás egyik alappillére. Diákjaink között festőket, szobrászokat, grafikusokat, látványtervezőket, intermédia- és vizuális művészeket, restaurátorokat és a művészetelmélet szakértőit képezzük, miközben a tanárképzésben is szerepet vállalunk. Az MKE oktatói, ahogy az elmúlt évtizedekben, most is olyan művészeket képeznek, akik a magyar kultúra kiemelkedő művészeivé és művésztanáraivá váltak és válhatnak.”

Hozzáteszik, hogy ennek a munkának elengedhetetlen alapfeltétele az oktatók bérezésének rendezése, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítása. Kiemelik, 

az elmúlt évek emelését a tavalyi év maginflációja (18,2%) teljesen felemésztette, így jelenleg az egyetem összes munkavállalójának 80%-a nemzetgazdasági átlag alatt keres az egyetemen.

Egy PhD/DLA fokozatszerzés közben lévő egyetemi tanársegéd, tudományos fokozattal nem rendelkező nyelvtanár, vagy óraadó havi bruttó bére eseti kiegészítések nélkül átlag 395  ezer forint. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 422 ezer forint. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi alapbére is csupán átlagosan 584 ezer forint, míg az egyetemi tanároké 813 ezer forint.A doktori képzésben résztvevők a tanulmányaik első két évében 140 ezer forint, a második két évében 180 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak, 

amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni.

„A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet”

– írják az MKE dolgozói. Fontosnak és örvendetesnek és régóta időszerűnek nevezik, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok béreit megemelték, több alkalommal, különböző formákban formában kiálltak a közoktatásban dolgozók mellett, és szolidaritást vállaltak velük, valamint támogatták sztrájkalapjukat is. „Most saját, méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen béreinkért emelünk szót” – írják. Az MKE dolgozóinak követelései a következők:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
• ezek inflációkövető, garantált éves emelését.

„E célokat szem előtt tartva a rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fogunk!”

-írják az egyetemi dolgozók. Az MKE oktatói követelik, hogy szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatás-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő.

Az egyetem nyílt levelét cikkünk megjelenéséig annak 55 dolgozója írta alá.

Amint arról korábban beszámoltunk, hasonló kiállást indítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dolgozói, amit eddig 1511-en illetve és 1031-en írtak eddig alá. Hozzájuk csatlakoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) munkatársai, akik a pénzügyi helyzet mellett elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt

az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek.

A G7 cikke szerint ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n egy 2023-as nyomásgyakorlás után a fenntartó intézményi minimálbért vezetett be, vagyis biztosította, hogy egy adott összegnél kevesebb nem lehet az egyetemi oktatók bére. Ez a minimum a tanársegédeknek bruttó 380 ezer, az adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forint. A magasabb fokozatok esetében, a docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem rendelt ilyen minimumot a fenntartó, de a docensi bruttó átlagbér a nyílt levél szerint 504 480 forint.

A docensi alapbér így mára alacsonyabb lett, mint a pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdők tanári bére a státusztörvényhez rendelt bértömegemelés után.

A Műegyetemen az egyetemi oktatók alapbérei meg sem közelítik a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Az egyetemen a 2020-21-es tanévben végzett mérnökök átlagjövedelme körülbelül bruttó 600 ezer forint, míg az egyetemi adjunktusok alapbére bruttó 277 200 forint, ami még a munkáltatói döntésen alapuló, valamint a garantált bérminimumra történő kiegészítéssel együtt is csak bruttó 366 600 forint. A BME-n az egyetemi docensek garantált havi bére pedig bruttó 535 ezer forint – írja a G7.

A lap szerint ugyan alapítványi egyetemeken ehhez képest valamivel jobb a helyzet, de a felsőoktatási bérek elértéktelenedésének hosszabb trendjét azok a bérviszonyok sem fordították meg. A G7 által összesített év eleji béradatok szerint a Pécsi Tudományegyetemen a 425 adjunktus bruttó átlagbére 641 ezer, a 253 tanársegédé pedig 494 ezer forint volt. 

Ez az adjunktusi bér már közelebb van a 655 600 forintos decemberi nemzetgazdasági bruttó átlagbérhez, de ez sem éri el – holott a követelések között most az szerepel, hogy az már a tanársegédi bért is elérje, és akár a két összeg egymáshoz is legyen törvényileg kapcsolva.