Több alkalommal is megtagadta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kancellárja, hogy az egyetemi szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács (KT) eljuttathassa petícióját a munkavállalókhoz az egyetem központi e-mail-címéről – számolt be Facebook-oldalán az egyetem doktorandusza, Ther Péter Pál. Összefoglalója szerint a KT és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSz-BME) február közepén arra kérte a rektort és a kancellárt, hogy kiküldhessék magasabb alapbéreket követelő petíciójukat az intézmény összes munkavállalójának. Erre a rektor igent mondott, a kancellár azonban nem. Múlt héten hétfőn a szenátusi ülésen egy kari szenátor is felszólalt, miszerint támogatná, hogy az egyetem küldje ki mindenkinek a felhívást a központi címről a petíció kapcsán.
Amire kancellár újfent visszautasította a kérést.
Amint arról mi is írtunk korábban, a BME 650 dolgozója nyilvánította ki akaratát egy általános és anonim véleménynyilvánító szavazáson: több mint 80 százalékuk elutasította, hogy a vezetés nélkülük döntsön a modellváltásról. (Arról, hogy ez egyre határozottabban fenyegeti az egyik utolsó nagy állami egyetemet, itt írtunk bővebben) Az online szavazásról küldött emailekkel és az azokban szereplő szavazó-linkekkel kapcsolatban a Kancellária Informatikai Igazgatósága akkor köremailt küldött, amiben ezeket „kéretlennek” nevezte, és arról írt, hogy megnyitásuk „károkat okozhat”.
„Tehát ki nem kommunikálhat szabadon az egyetemen? Az egyetemi dolgozók csoportosulása (MOJ), a Közalkalmazotti Tanács,a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, sőt, maga a rektor sem. Ki marad tehát? A kancellár. Egy személyben”
– fogalmazott posztjában Ther a petíció kiküldésének vétózása kapcsán.
A mostani, bérrendezést követelő petícióval a BME dolgozói az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói kezdeményezéséhez csatlakoztak, amivel a két legnagyobb, még állami fenntartású egyetem munkatársai lépnek fel a tarthatatlan helyzet miatt.
A petíciót úgy sikerült eljuttatni a szakszervezeti tagokhoz, hogy a szakszervezetnek külön engedéllyel lehetősége van az „azonos tartalmú levél kiküldésének” 100 fős limitét túllépni, mondta el lapunknak Halmos Balázs építészmérnök, a BME egyetemi docense, a MOJ tagja. A nem szakszervezeti tagokhoz pedig (akik jelenleg a dolgozók 90%-át teszik ki) a MOJ csoport önkéntesei küldték szét a felhívást saját dolgozói címeikről, 100 fő alatti címzetti csoportokban.
A 100 fős limitet a Kancellária a decemberi szavazást követően vezette be, és az oktató szerint azért is problémás, mert vannak olyan oktatók, akiknek több száz fős évfolyamokkal kell kommunikálniuk. Ugyan a szakszervezet számára a nagyszámú levélküldés lehetősége korábban is fennállt tagtoborzás céljára, a BME központi címéről való kiküldést annak szimbolikussága miatt tartották fontosnak.
„Mindezek ellenére már közel ezer aláírásnál tart a petíció.
A tervünk az, hogy ha ezt a számot elértük, akkor az ELTE és a Zeneakadémia dolgozóival közösen adjuk át a szöveget az aláírásokkal együtt a fenntartónak”
– mondta a Mércének Halmos Balázs. Az ezres szám a BME alkalmazásában álló, mintegy 2300-2400 főnek már több, mint a harmadát jelenti. Bár a pontos dolgozói szám hivatalosan nyilvános adat, de ahhoz sem a szakszervezet, sem pedig a MOJ nem fért hozzá, miközben a legkülönfélébb, egymásnak is ellentmondó számok keringenek a dolgozók között – tette hozzá Halmos. A MOJ csoportnak végül közérdekű adatigényléssel is csak az „átlagos statisztikai állományi létszám” nevű adatot sikerült megszereznie.
A béremeléssel kapcsolatos követeléseikre egyébként a mai napig nem kaptak hivatalos reakciót az egyetemi kancellártól – ez utóbbi a petíció kapcsán annyit jegyzett csak meg, hogy véleménye szerint az abban leírt számok nem felelnek meg a valóságnak.
Mindezek ellenére az aláírók között szerepel több dékán, tanszékvezető, egyetemi és kari vezető mellett a rektor, Prof. Dr. Czigány Tibor is.
Az ügyben megkerestük a BME kommunikációs osztályát, hogy megtudjuk, pontosan hány alkalmazottja van az Egyetemnek, illetve mivel indokolta a kancellár a petíció kiküldését hivatalos e-mail címről. Válaszuk beérkezésekor cikkünket frissítjük.
Nemcsak a BME és az ELTE, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) dolgozóinak is gondjai vannak a kancellár kommunikációjával. Az egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez és akciójához – derült ki a 24.hu által idézett Fekete Gyula, a Zeneakadémia tudományos és nemzetközi rektorhelyettesének közleményéből.
„Kiállunk azon dolgozóink mellett, akik az anyagi megbecsültség hiánya ellenére mindent megtesznek azért, hogy a Zeneakadémián folyó oktatás zavartalan legyen”
– írta az egyetemi vezető. Hozzátette, elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt
az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek.
Kotán Bertalan Attila korábban a BME kancellári pozícióját töltötte be, onnan helyezte át 2022 végén a Zeneakadémia élére egy rendelettel Orbán Viktor.
Amint arról februárban beszámoltunk, az FDSz-ELTE szakszervezet az egyetem Közalkalmazotti Tanácsával közösen nyílt levelet fogalmazott meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem fenntartójának, amiben a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) alapbérbe való beépítését, az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali, minden munkakörben és beosztásban való emelését, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését követelik.
Az ELTE levelét a cikkünk megjelenéséig közel 1500-an írták alá.
„Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát. Ennek nyomán az egyetemvezetés három intézményi minimálbért vezetett be: tanársegédeknek bruttó 380 ezer Ft-ban, adjunktusoknak bruttó 420 ezer Ft-ban, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer Ft-ban húzta meg a garantált bér minimumát”
– írták nyílt levelükben az ELTE dolgozói, akik szerint ezt az emelést az elmúlt év maginflációja (18,2%) elemésztette. A docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében nem került sor hasonló rendszer bevezetésére. Emiatt az a helyzet állt elő, hogy
egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógus-gyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft).
Ez a cikk nem jöhetett volna létre olvasóink támogatása nélkül. Ha teheted, támogasd te is a Mércét, havonta akár csak 1000 forinttal, mert ez biztosítja lapunk fennmaradását!
