Első fokon egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték Orosz Bernadett bántalmazóját több mint négy év után – számolt be a Blikk. A nem jogerős ítélet a Patent Egyesület szerint csupán egy „ejnye-bejnyével” ér fel a bíróság részéről, a per során K. István exkatonát ugyanis három esetben is barátnője ellen elkövetett bántalmazással vádolták meg, melyek közül a legbrutálisabb 2019-ben történt, amikor a férfi a bujáki honvéd üdülőben felismerhetetlenre verte Oroszt, a további bántalmazásban pedig csak az akadályozta meg, hogy többen meghallották a nő sikolyát.

Az ügyészség eredetileg három és fél év letöltendő börtönbüntetést kért a férfira, ami a nőjogi szervezet szerint szintén felháborítóan kevés lett volna. Az ügy másodfokon folytatódik, miután K. István jogi képviselője nem fogadta el az ítéletet, az ügyészség pedig súlyosbításért fellebbezett.

„Ugyan nem szép dolog hónapokig terrorizálni majd félholtra verni egy nőt, de azért komoly következményektől nem kell tartani. Ez súlyos üzenet annak a legalább 200 000 nőnek, aki ma bántalmazó kapcsolatban él Magyarországon: a magyar igazságszolgáltatás továbbra is a bántalmazók oldalán áll”

– summázta a Patent Egyesület a bíróság döntését Facebook-oldalán.

A nőjogi szervezet emlékeztet, hogy amikor 2020-ban a kormánypártok politikai nyilatkozatban utasították el a nők elleni erőszakkal kapcsolatos intézkedések bevezetésére kötelező Isztambuli Egyezményt (amit egyébként 2014-ben Magyarország még minden további nélkül aláírt), többek közt arra hivatkoztak, hogy a magyar jog- és intézményrendszer már így is tökéletesen alkalmas az áldozatok védelmére és az elkövetők felelősségre vonására.

„Orosz Bernadett ügye négy évvel később is jól illusztrálja, mennyi igaz ebből: Orosz Bernadettet nem az áldozatvédelmi rendszer, hanem a nyilvánosság védte meg K. Istvántól, aki nem mellesleg szabadlábon védekezhetett”

– fogalmaz a Patent.

Orosz Bernadett ügye ugyanis azután kapott nagy nyilvánosságot, hogy – tartva az újbóli bántalmazástól – egy nyilvános Facebook-posztban írt megveréséről, amihez a zúzódásokkal teli arcáról készült képeket is csatolt, így története rövidesen bejárta a sajtót.

A posztban bántalmazója nevét is közzétette, ezért a férfi 5 millió forintra perelte őt jó hírnév megsértéséért – mivel a jogrendszer azt is lehetővé teszi, hogy ezek után a férfi magából csináljon áldozatot (ez nem ritka jelenség hasonló esetekben).

De az eset több más szempontból is rávilágít az áldozatvédelem súlyos rendszerhibáira. A nőt ért első két bántalmazásról is készült látlelet, az egyiknél a rendőrség is kiszállt a helyszínre, de a jelenlegi jogszabályok, illetve jogalkalmazás nem tette lehetővé az elkövető kellő időben történő megfékezését. Mivel Orosz a férfitól való félelmében nem tett feljelentést, a kapcsolati erőszak pedig nem üldözendő hivatalból Magyarországon, az egyértelmű bántalmazás ellenére a rendőrség és a kórház sem tett feljelentést az első két alkalommal.

A per során az igazságügyi orvosszakértő, aki személyesen egyszer sem vizsgálta meg a nőt, csak korábbi ambuláns lapokból, zárójelentésekből dolgozott, azt állapította meg: mivel a zúzódások mellett „csak az arckoponya legvékonyabb csontja, az orrcsont és az orrsövény törött, ezért nem állítható, hogy a bántalmazástól életveszélyes vagy halálos sérülések is keletkezhettek volna”. Orosz Bernadett ezt az RTL-nek adott friss interjújában is kifogásolta,

mivel szerinte a véletlenen múlt, hogy nem szenvedett súlyosabb, akár az életét követelő sérüléseket.

A Bujákon történt súlyos bántalmazást követően már a kórház hivatalból feljelentést tett, a rendőrök azonban – büntetlen előélet és megbánás tanúsítása miatt – nem vették őrizetbe K. Istvánt, vallomása felvétele után szabadon engedték. Orosznak annyit mondtak, hogy ne aggódjon, beszéltek vele, és „soha többet nem fogja látni ezt a férfit”, egyúttal azonban azt is, hogy szóljon, ha még egyszer előfordul hasonló eset. Orosz Bernadett megelőző távoltartást és személyi védelmet kért a rendőrségtől, de ezt visszautasították.

A nő ezután az akkor még igazságügyi miniszteri posztot betöltő Varga Judithoz fordult levélben, először rendőri védelmet kérve, a minisztérium azonban ehelyett csak pszichológiai és jogi segítségnyújtást ajánlott fel neki. Hosszas harc után végül legalább azt sikerült elérnie, hogy távoltartási végzést adjanak ki a férfival szemben. Azóta többször is igyekezett saját esetén keresztül felhívni a döntéshozók figyelmét a magyarországi áldozatvédelem súlyos, rendszerszintű problémáira, melyeket többek közt az is jól példáz, hogy a bántalmazó ellen súlyos testi sértés miatt indított büntetőeljárás bírósági szakasza később kezdődött meg, mint a férfi által indított személyiségi jogi per.

Az áldozat tehát előbb állt bíróság elé, mint az elkövető.

Bár Varga Judit az „áldozatvédelem évévé” nyilvánította 2020-at, érdemi előrelépés akkor és azóta sem történt a nők és gyermekek védelmében a kormány részéről. A Patent most a Varga Juditot tavaly nyáron váltó igazságügyi miniszter, Tuzson Bence meglátásaira volna kíváncsi Orosz Bernadett ügyéről és a hatékony áldozatvédelemről. Tuzson eddig csupán egyszer szólalt meg a nők elleni erőszak kapcsán, de ekkor is leginkább elégedettségét fejezte ki a kormány – szerinte hatékony – munkáját illetően.