Lázár János sokallja a Volánbusznál sztrájkoló sofőrök bérkövetelését, és felelőtlennek tartja a sztrájkot szervező szakszervezetet. „Senki, sehol nem tud ekkora bérfejlesztést végrehajtani nemhogy az állami, de még a magánszektorban sem”, írja a miniszter a Facebookon.
Egy ATV-s műsorban egy szakszervezeti vezető, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke, Meleg János is lehetetlenségként festette le a sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) bérkövetelését. Meleg János arra hivatkozott, hogy a MÁV-Volánnak nincs pénze, mert az állam nem ad neki, így a helyzetet szerinte csak a pénzügyminiszter tudná megoldani. A vele szemben ülő Dobi István, a SZAKSZ elnöke azzal vágott vissza a VSZ elnökének, hogy szakszervezeti vezető létére pont úgy beszél, mint a munkáltató.
Meleg Jánosnak annyiban igaza van, hogy a végső döntés az állam kezében van. Nem csak azért, mert a MÁV-Volán Zrt. állami tulajdonú cég, hanem azért is, mert a követelés élesen szembemegy a kormány immáron évtizedes gazdaságpolitikájával.
Közhely, hogy olyan világot élünk, amelyben a szegények csak szegényednek, a gazdagok pedig csak gazdagodnak, főleg válság idején. Ezt a feltételezést hivatalosan is alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 márciusi negyedéves jelentése is, amely kimondta, hogy
az emelkedő árakat nem csak az emelkedő költségek okozzák, hanem az emelkedő profit is, a béreknek pedig alig, de leginkább semmi köze az inflációhoz.
Ez nem csak hazai jelenség, világszerte fölhívták már a figyelmet közgazdászok a greedflation, azaz „a kapzsiság inflációja” jelenségére. A 2023-as MNB-jelentés az IMF 2022-es tanulmányával is egybevág, amely megcáfolta, hogy létezne „ár-bér spirál”, azaz tartós összefüggés a bérek és az infláció között.
És akkor még nem is említettük a 40-50 százalékkal emelkedő élelmiszerárakat, ami az alacsony keresetűeket hatványozottan sújtja, mivel ők arányosan többet költenek élelmiszerre. S hogy – hogy nem, a válság alatt a nagy hazai agrárcégek, mint például a Csányi Sándorhoz tartozó Bonafarm is növelni tudták profitabilitásukat.
Ezekből jól látszik, hogy az inflációs válság nem egyszerű gazdasági szeszély, hanem – amint az MNB jelentése is utal rá – az alulról fölfelé tartó újraelosztás egyik módszere. Így pedig fölmerül annak gyanúja, hogy a magyarországi rekordinfláció egyik oka a munkaerő alacsony alkuképessége és a dolgozói ellenállás hiánya, vagyis az alig mozgó szakszervezeti mozgalom.
Nagyon is helytálló és jogos tehát a SZAKSZ követelése, és teljesen mindegy, mit állít a MÁV-Volán, van-e pénze vagy nincs, hiszen közfeladatot ellátó vállalatról van szó, amelyet akkor is működtetnie kell az államnak, ha történetesen veszteséges.
A Volán-sztrájk sikere, amely folytatódhat januárban, minden dolgozó érdeke, több okból is. Avégett is, hogy ellenállás nélkül ne lehessen tovább zülleszteni az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a személyszállítás, és azért is, mert a sztrájk fordulópont lehet. Lázár János azért tiltotta meg a munkáltatónak, hogy a sztrájk után bérajánlatot tegyen, mert nem akarja, hogy a buszvezetők precedenst teremtsenek és példát mutassanak a többi dolgozónak, és mert jól tudja, nem kevesebb forog kockán, mint a társadalmi és gazdasági rendszer.
