A roma tanulók tömeges, kétségbevonható elvek alapján történő sajátos nevelési igényűvé (SNI) minősítése ritkán kerül a nyilvánosságba. Hogy ez ne így legyen, a Polgár Alapítvány az Esélyekért (PAE) szervezet részéről életre hívott oktatási ügykoalíció aktív kampányba kezdett, melynek záróeseményére pénteken délután került sor a józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házban.
A nyitott tanácskozást és a vitaszínházat ötvöző, Tanulási vagy tanítási nehézség? című rendezvényt Rézműves Szilvia szociálpolitikus, a Polgár Alapítvány tagja nyitotta meg, aki beszámolt az ügykoalíció munkájáról és emlékeztetett az októbertől kezdődött kampány céljaira. Elmondta, hogy a roma és nem roma gyerekek együttnevelésének érdekében alapították meg az Együttnevelés Szövetséget, melyben szülők, pedagógusok és civil szervezetek, kistelepüléseken vagy szegregált városrészekben közösségi szervező munkát végző aktivisták fogtak össze.
Az ügykoalíció tagjai többek között Szeged, Kalocsa és Debrecen térségében, valamint több Pest megyei településen, Csobánkán, Pomázon és Örkényben aktívak. A Polgár Alapítvány segítségével, a Rosa Parks Alapítvány és a Tanítanék Mozgalom partnerségével zajló projektum láthatóvá kívánja tenni, hogy
a roma tanulókat tömegesen minősítik „papíros gyermekké”.
Ez alatt a megfogalmazás alatt az értendő, hogy tanulási rendellenességet állapítanak meg náluk, sajátos nevelési igényűnek, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőnek tüntetik fel őket.
Egyes adatok szerint a roma diákokat kétszer akkora eséllyel minősítik SNI-snek, mint nem roma társaikat, holott ezt szakmailag semmi sem indokolná, a gyermekek és a roma családok pedig gyakorta úgy érzik, a besorolás megbélyegzi őket. Rendszeresen megtörténik az is, hogy bár a törvény megengedi, hogy a vizsgálat során a szülő is jelen legyen, a roma szülőket erről nem értesítik, vagy kizárják őket a döntős fontosságú eljárásból. Felmerül a gyanú, hogy a minősítési rendszert az oktatási rendszer a roma gyerekek elkülönítésére használja.
Rézműves Szilvia elmondta azt is, hogy a záróeseménynek azért választották Gyerekérett iskolákat! mottót, mert az ügykoalíció úgy véli, az iskolák nem feltétlenül érettek arra, hogy a gyerekeket fogadják. A bevett logika megfordításáról van tehát szó, mely az oktatási rendszer és a minősítések következményeinek újragondolására sarkall bennünket.
Az Együttnevelés Szövetség kampányának záróeseménye. Élőben a Mércén!
Közzétette: Mérce – 2023. december 15., péntek
A záróeseményen készült felvétel első része itt tekinthető meg.
Komplex fejlesztésre van szükség
A közoktatás állapotával kapcsolatban hasonló következtetésre jutott az előadásában Gyarmathy Éva nevelés lélektani szakpszichológus. Az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy azt, amit SNI-nek kereszteltek el, valójában egy összetett problémát takar. Voltaképpen olyan gyerekekről van szó, akikkel a közoktatás nem tud mit kezdeni. Ő és a kutatótársai éppen ezért arra jutottak, hogy a tanulási környezet megváltoztatása vezethet eredményre.
Számos egymással összefüggő problémára kellene megoldást találni, míg ez ezek a problémák erősítik egymást, emelte ki a vitaindító előadásában. Elsősorban nem a gyermekek képességinek hiányáról van szó, mondta el, hanem arról, hogy ezeket a problémákat nem tárják fel, így nem is kezelik megfelelő módon. A gond azonban csakugyan súlyos: a gyerekek húsz százaléka valamely készség esetében lemaradásban van már az első osztályban, s ha a fejlesztés nem sikeres, a hátrányok további generációkra öröklődhetnek át.
A kutató úgy látja, hogy a gyermekek megsegítésének a családokban kell elkezdődnie. Az SNI-megjelölés, a nézete szerint, sajnos még sokáig megmarad velünk, hiszen „az oktatásügy megváltozására pillanatnyilag nem látszik a remény”, de komplex fejlesztési programok az iskolán kívül sokat segíthetnek.
Az előadását követően Balogh Rodrigó rendezésében a Független Színház társulata több rövid jelenetet mutatott be, melyekben az SNI-vel azonosított diákok nehézségeire hívták fel a figyelmet.
Az előadásokban bemutatott problémákat és polémiákat a közönség a vitaszínház keretei között beszélte meg. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közoktatás képtelen kezelni olyan dilemmákat, mint hogy a diák egyéni előrejutása vagy a közösségiség a fontosabb, bebizonyosodott, hogy sok minősítési kategória túlságosan is tág és elmosódott keretű, hogy lényegében bármit is jelölhessen; vagy például az, hogy bár a szülői támogatás és a befogadás roppant fontos szempontok, ettől még általánosan elvtelen minősítési rendszerek működhetnek egy társadalomban.
A projektum záróeseménye SNI-snek minősített gyermekek rajzaiból álló kiállítással fejeződött be.
Az Együttnevelés Szövetség kampányzáró rendezvénye – 2. rész. Élőben a Mércén!
Közzétette: Mérce – 2023. december 15., péntek
A záróeseményen készült felvétel 2. része itt tekinthető meg.
A Mérce az elmúlt hetekben több riportot, portrét és hírközvetítést szentelt az ügykoalíció és Együttnevelés Szövetség kampányának. A gyermekek világnapján Bogdánné Tímeával, az ügykoalíció Nógrád megyei tagjával, és Rézműves Szilviával, a PAE munkatársával beszélgettünk, valamint interjút készítettünk Sztojka Katival és dr. Kegye Adéllal, a Rosa Parks Alapítvány kuratóriumi elnökével és jogsegélyszolgálatának vezetőjével is. Emellett beszámoltunk az Együttnevelés Szövetség szegedi beszélgetéséről is. Pénteken kora délután pedig ott voltunk azokon a flashmobokon is, melyeken az aktivisták a sajátos nevelési igényűvé minősített diákok karácsonyi kívánságait és a roma tanulók indokolatlan fogyatékossá minősítésének hátterében álló problémákat részletező szórólapokat osztottak ki Budapest több nagyobb terén az arra járóknak.
