A tegnapi napon tartották meg a Parlamentben a „hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló salátatörvény általános vitáját. A javaslat legnagyobb visszhangot kapó intézkedésével a kormány megszüntetné a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, azt a jövőben csak a kijelölt miniszterek által meghatározott foglalkozásoknál kell majd biztosítania a munkáltatónak.

Vagyis ezentúl csak a kormány által megjelölt területeken dolgozóknak járna majd az évenkénti ingyenes és kötelező orvosi vizsgálat.

A javaslat ellen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is tiltakozott, akik arról számoltak be, hogy amíg november 14-én Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára egy konferencián még arról beszélt, hogy jobban ki kell használni a munkaköri alkalmassági vizsgálatokban rejlő potenciált, addig pár órával később viszont már ezzel ellentétes tartalmú törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek. A szakmai szervezet szerint a felnőttkori alkalmasságvizsgálat mind munkavállalói, mind népegészségügyi szempontból fontos, hiszen

a szűrővizsgálatok során a betegségek még korai, jól kezelhető szakban diagnosztizálhatóak és kezelhetőek.

A MOK közleményében úgy fogalmazott:

„Az intézkedés több millió magyar munkavállaló egészségi állapotát és a gazdaság teljesítőképességét egyaránt negatívan érinti. Gazdasági szempontból is belátható, hogy a havi 1000-2000 forint közötti összeg, amit a munkáltató egy munkavállalóra ebből a célból költ, különösebb megtakarítást nem jelent, ugyanakkor egy hosszabb táppénzes állomány, vagy egy munkaügyi per és kártérítési eljárás ennél jóval nagyobb kiadást eredményez.”

A javaslat vitáján Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese elmondta, a kormány célja a javaslatcsomaggal olyan jogi környezet kialakítása, amiben „a vállalkozásokat terhelő adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak”. Ezért az ágazatokért felelős miniszterek határozzák meg ezentúl azokat a munkaköröket, ahol az alkalmassági orvosi vizsgálat ezentúl is kötelező marad – de a munkáltatók maguk is dönthetnek úgy, hogy a foglalkoztatást orvosi vizsgálat előzze meg, még ha az nem is lenne kötelező. Mindkét esetben továbbra is a munkáltató feladata marad a vizsgálat ingyenes biztosítása.

„Mindez erősíti a vállalkozás szabadságát is, hiszen jelentősen azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek a foglalkozás egészségügyi igénybevétele tekintetében maguk dönthetnek a jogalkotónál pontosabban ismerve a munkavégzés körülményeit és feltételeit”

-fogalmazott Répássy. Az államtitkár szerint a kormányzati célok „nem jelentik semmilyen formában a munkavállalók egészségvédelmének csökkenését”.

Vadai Ágnes, a DK képviselője szerint sokak csak akkor találkoznak orvossal, amikor évente egyszer elmennek a kötelező vizsgálatra, ahol számtalan betegséget ki tud szűrni az üzemorvos. 

„Kit akarnak ezzel az intézkedéssel szolgálni? Csak nem a vendégmunkásokat?”

– kérdezte Vadai Ágnes. A képviselő szerint ezeknél a vizsgálatoknál számtalan betegséget lehet idejében észrevenni, így kérdéses szerinte, hogy a kormány „milyen betegségeket nem szeretne kiszűretni” –  különösen annak tudatában, hogy „milyen országokból érkeznek a vendégmunkások”. A politikus szerint szánt szándékkal tönkreteszik a magyar dolgozók és a vendégmunkások egészségét is, akiknek egyébként is alacsonyan tartják a bérüket. Vadai úgy fogalmazott:

„Felháborító, felelőtlen és egészen embertelen amit a munkavállalókkal művelnek.”

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője szerint a kormány senkivel sem egyeztetett a az érintettek így az orvosok, a munkáltatók és a munkavállalók közül. A politikus a MOK közleményét idézve úgy fogalmazott szerinte

nem csak visszalépés, hanem konkrétan veszélyeztetés a javaslat.

Harangozó úgyvéli, a kormány ismét a NER-es vállalkozóknak igyekszik kedvezni, akik sorra nyitják a magánkórházakat és egészségügyi intézményeket, ahol „több százezer forintot gombolnak le azokról, akik képtelenek kivárni, hogy hónapokig vagy évekig sorban álljanak az egészségük érdekében”.

„Megint az a cél, hogy valakik milliárdokat keressenek. Aki meg tudja fizetni az ellátást az életben maradjon, aki nem az meg dögöljön meg?!”

Az Orvosi Kamarához hasonlóan Harangozó Tamás is kiemelte, az a munkáltató, amely az alkalmasságvizsgálatok megszüntetése mellett dönt, kizárólag azt az esélyt veszíti el, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát. A MOK szerint a törvénymódosítás elfogadása esetén a munkáltató adminisztratív terhei nem csökkennek érdemben, gazdasági veszteségei, kiadásai várhatóan nőni fognak, a dolgozók megbetegedéseit később, nehezebben gyógyítható szakban diagnosztizálják, és a munkaképes népesség jelenleg sem kielégítő általános egészségi állapota tovább romlik majd, milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozva. 

Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője álságosnak és álszentnek nevezte a javaslatcsomag indoklását, abból szerinte az a neoliberális szemlélet tükröződik, ahol a legfontosabb cél a nagyobb gazdasági szereplők versenyképessége – a kormány most ismét ezt helyezi az állampolgárok jóléte, egészsége elé. A képviselő szerint a javaslat hátterében az akkumulátor-nagytőke előtti akadályok lebontása is áll, ahogy a környezetvédelmi törvények leépítése, úgy a munkavédelmi törvények lazítása is ebbe a tendenciába illeszkedik.

„Ezt a javaslatot a külföldi akkumulátorgyárak mondták tollba a kormánynak”

– fogalmazott Kanász-Nagy, a kötelező munkavédelmi oktatás és a szakszervezeti tagdíj-átutalás megszüntetése után a kötelező orvosi vizsgálat megszüntetése a következő lépés. A képviselő kiemelte, mindeközben európai összevetésben is egy negatív tendencia látszik a magyar népegészségügyben, akár a daganatos megbetegedések, a látási problémák, a szív- és érrendszeri betegségek terén. 

„Ebben a helyzetben pont, hogy minden egyes alkalmat meg kéne ragadni annak érdekében, hogy a lakosság, a munkavállalók, az emberek és az orvosok közötti kapcsolatot megteremtsük segítsük. Ehelyett azt mondják, hogy az államnak ehhez nincsen köze, ez egyéni felelősség.”

Kanász-Nagy szerint a harmadik országok, ahonnan munkavállalók érkeznek és a hazai egészségügyi rendszer között jelentős különbségek lehetnek – az ebből eredő kockázatok felismerésére alkalmas elemeket kellene létrehozni. A képviselő kiemelte, hogy

olyan cégek mentesülhetnek a dolgozóik egészségét biztosító vizsgálat alól, akik egyébként akár 100 millió forintos támogatást is kaphatnak egy-egy munkahelyre.

A hasonló támogatás kis- és középvállalkozások számára való elérhetőségének biztosítása lenne a segítség, nem pedig a dolgozók egészségén való spórolás.

Répássy Róbert szerint a salátatörvény 66 módosításából „mindössze 6 esetében volt vita” így az ellenzék akár el is fogadhatná azt. A kötelező orvosi vizsgálattal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „nem szűnik meg a kötelező foglalkozás egészségügyi vizsgálat, csupán azt az ágazati miniszterek döntik el, hogy hol kötelező”. A javaslat az államtitkári megszólalással szemben egyértelműen fogalmaz:

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

A törvényjavaslatot az államtitkár szerint társadalmi egyeztetés előzte meg, az ágazati szereplőkkel az Országos Munkavédelmi Bizottság következő ülésén tárgyalja.