580 milliárd forint értékű akkumulátorgyár beruházás érkezik Nyíregyházára – jelentette be csütörtök reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, a Sunwoda Electronics a várostól 1,5 kilométerre létesül, első körben 93 milliárd forintos beruházással kezdik meg az építkezést. Ez lesz a vállalat első európai gyára, hét kínai és egy indiai üzem után – és ezzel Magyarországon a 10 legnagyobb akkumulátorgyártó cégből összesen 5 lesz már jelen.
Szijjártó Péter az akkumulátorgyár építéséről szóló sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az akkumlátorgyár-építések kérdése legalább annyira környezetvédelmi, mint gazdasági kérdés. Elmondta, ez az idei esztendőben bejelentett eddigi legnagyobb beruházás és a harmadik 1 milliárd euró feletti értékű. A miniszter elmondása szerint a vállalat ígéretet tett arra, hogy
a teljes vízigényének a 90%-át tisztított szennyvízből fogja biztosítani.
Az ehhez hasonló, szabálykövető akkumulátorgyárakról szóló ígéretekről itt írtunk bővebben.
A Reuters értesülései szerint az üzem a Déli Ipari Park területén helyezkedik majd el, amelyet a városba érkező beruházásoknak különítettek el. A létesítmény mintegy 1,5 kilométerre lesz a legközelebbi lakott területtől, de ígéretük szerint zajvédő falakat is telepítenek.
Az építkezés jövőre indul, és a tervek szerint 2025 legvégén kezdődik el a termelés.
A Sunwoda a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, székhelye Kínában található. Jelenleg a világon a kilencedik legnagyobb szereplő a szektorban, és az ötödik helyen áll a kínai piacon ebben a kategóriában.
Ez már sokadik hasonló gyárépítésről szóló bejelentés az elmúl években: mint arról beszámoltunk, a heves tüntetéseket kiváló CATL-beruházás után Debrecenben a kínai Eve Power 400 milliárdos beruházásából 14 milliárdot Magyarország áll majd. Bár Szijjártó a beruházást „környezetbarátként” mutatta be, mert szerinte a gyártás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, éppen a CATL gyár példája mutatja, hogy a város vízkészlete egyetlen akkumulátorgyár kiszolgálását sem teszi lehetővé. Vélhetőleg megoldást az ún. szürkevíz, azaz az újra felhasznált szennyvíz sem jelent, hiszen a hatástanulmányok közzétételét éppen a kormány hátráltatja, aligha amiatt, mert a technológia olyan sikeres lenne.
Tiltakoztak az Győrben is, ahol még nem épült akkumulátorgyár, éppen csak tervezik. Ott a 400 hektáros ipari park bővítését tervezi az önkormányzat, minden bizonnyal akkumulátorgyár fog állni e helyen. Iváncsán már épül az akkugyár, s a kiszolgáltatottság első jelei is kiütköztek. Nemrég a gyárat építő egyik cég munkásai kezdtek sztrájkba, mert az alvállalkozó hetek óta nem fizette ki őket.
A gödi Samsunghoz kötődő visszaélésekről számos riportban számoltunk be, hiszen a helyieknek évek óta nem sikerül elérniük, hogy a gyár betartsa a jogszabályban rögzített zajhatárértékeket, betartson minden munka- és tűzvédelmi szabályt, és hogy a lakosság, valamint az önkormányzat számára átláthatóan működjön. A számos gödi lakóháztól néhány száz méterre fekvő, több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó akkumulátorgyár zaja és egyéb környezeti hatásai, valamint az elmúlt években ismétlődően elkövetett – többek közt súlyos tűzvédelmi és munkavédelmi – szabálysértések híre eddig még nem jutott el a kormányzat fülébe. Vagy ha el is jut, úgy tesz, mint a Fidesz támogatását bíró, de függetlenként polgármesteri széket nyert Kammerer Zoltán, aki egyszerűen távozott a teremből, amikor a sajtó az akkumulátorgyárról kérdezte.
Az akkumulátorgyárak kérdéseiről Czirfusz Mártonnal, a Periféria központ munkatársával és Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk, aki a közelmúltban jelentetett meg egy tanulmányt a témában, valamint a Mérce két újságírójával. Bogatin Bencével, aki az elmúlt hetekben többször is járt Debrecenben akkumulátorgyár-ellenes tüntetéseken, és Csengel Karinával, aki a kormány és az ellenzék által egyaránt példaként hivatkozott gödi Samsung-gyár ügyét a magyar sajtóban egyedülálló módon évek óta figyelemmel kíséri.
(Via. Portfolio)
