A SungEel Hightech Hungary Kft. bátonyterenyei akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemében negyedik alkalommal is súlyos hiányosságokat talált a működés ellenőrzéséért felelős Nógrád Megyei Kormányhivatal, így több mint 31,2 milliós bírságot szabott ki a cégre – írja az Átlátszó a hivatalos iratok alapján.

A legutóbbi ellenőrzés során a hatóság szakemberei a korábbiaknál is rendezetlenebb viszonyokkal szembesültek, és bőrkiütésre, torokkaparásra, szájfájdalomra panaszkodtak az üzem területén.

A dél-koreai hátterű cég elsősorban a gödi Samsung és a komáromi SKI akkumulátorgyárak selejtjét dolgozza fel. 2019-ben kezdte meg működését Szigetszentmiklóson, majd 2021-ben nyitották meg bátonyterenyei üzemüket, a 9,3 milliárdos beruházást 2,8 milliárd forinttal támogatta a kormány.

Az elmúlt egy évben a céggel szemben 12 alkalommal került bejegyzésre közigazgatási szankció: 4 alkalommal figyelmeztetés és 8 alkalommal bírság a hulladékkezelési szabályok megsértése miatt. Mivel a határozat szerint

„a korábban kiszabott bírságok nem bírtak visszatartó erővel, a Kormányhivatal a bírság összeget a legmagasabb mértékben állapította meg.”

Kérdéses, hogy ez utóbbi mennyiben kényszerítheti jobb belátásra a céget, és mennyiben akadályozza meg hogy – miképp mi is beszámoltunk róla – a továbbiakban is veszélyeztesse munkavállalóit, valamint a telephely környezetében élőket, tekintve hogy a cég tavaly 18,6 milliárdos árbevétel mellett 1,6 milliárdos adózott eredményt ért el.

A kormányhivatal számos problémát állapított meg a lakossági bejelentés alapján végzett helyszíni szemle során, ami áldatlan állapotokról, szabálytalanul tárolt veszélyes hulladékról, a dolgozókra és a környéken élőkre potenciálisan továbbra is veszélyes körülményekről számol be.

• A korábbiakhoz képest rendezetlenebb körülmények uralkodtak a telephelyen.
• Keveredtek a különböző típusú hulladékok.
• „(…) fémhordókban 19 12 12 HAK kódú hulladékok találhatóak ellenőrzés időpontjában, a hulladékgyűjtőhely zsúfolt, a közlekedési utak nem biztosítottak A hordók tetővel vannak zárva, valamint le vannak fóliázva, azonban ennek ellenére is a csupán felülről fedett, és oldalról csak dróthálóval körbekerített helyiségben is erős oldószer szag volt érezhető a környezeti levegőben.”
• Nem megfelelő helyen tároltak veszélyes hulladékokat.
• Ellenben volt olyan hulladéktároló is, amit szabályszerűen használtak.
• A hulladékhasznosító csarnokban erős oldószer-szag terjeng, a padló csúszik.
• Az üzemcsarnokban szabálytalanul tárolnak veszélyes hulladékot.
• Ez igaz több másik helyiségre is, ahol ilyesmit nem kellene találni.

• „A Kormányhivatal ellenőrzést végző kollégái az ellenőrzés során 3M 6300 típusú többször használható félálarcot viseltek. Az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzés során magukon bőr-és nyálkahártya irritációt (bőrkiütés, bőrpír, torokkaparás, szájfájdalom tüneteit) tapasztaltak. A telephelyen kívül kialakított gépjárműparkolóban szájmaszk viselése nélkül is érezhető volt az oldószer szaga, amely a széliránytól függően a 21. számú főközlekedési út másik oldalán lévő lakóházakhoz is eljuthat.”

Összességében több mint ezer fémhordóban találtak engedély nélkül tartott hulladékot az üzem területén ad hoc módon elhelyezve. Ennek eredetét a telephelyen nem tudták igazolni, és a pontos mennyiségét sem tudták megállapítani.

Ezúttal nem állapították meg, hogy mi okozza a vegyszerszagot, de a dolgozók veszélyeztetése miatti legutóbbi, bírságolás során megállapították, hogy tizennyolc munkavállaló biológiai monitoring vizsgálata határérték feletti eredményt mutatott a veszélyes anyagokból, illetve a légszennyezettség mértéke is meghaladta a megengedett értékeket. Hogy pontosan milyen anyagokról volt szó azt nem tudjuk, mert nevüket kitakarták a határozatból – de a szöveg többi részéből így is kiolvasható, hogy rákkeltő anyagokról van szó.

Az üzemben a gyári selejtes lítium-ion akkumulátorok hulladékából újrahasznosítható anyagokat (nikkel, kobalt, mangán és lítium elemekből álló fémoxidot valamint grafitot) nyernek vissza, valamint az akkugyártásban használt toxikus oldószer, az NMP szennyvíz-iszapjának feldolgozását és újrahasznosítását végzik. Jelenleg évi 28 ezer tonna akkumulátorhulladékot dolgoznak fel az üzemben, de a Samsung és az SKI gyárainak bővítése miatt a jövőben szeretnék 52 ezer tonnára növelni a kapacitást.

Ez a jövőben a jelenleginél is magasabb profitokkal kecsegtet. A kormányhivatal ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy „ugyanezen jogsértés ismételt elkövetése esetén a kiszámított bírságot negyedik és minden további alkalommal háromszoros szorzóval emelten kell kiszabni.”

Hovatovább „a közigazgatási hatóság eltilthatja a tevékenység végzésétől az ügyfelet, ha a jogsértés az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal került megállapításra.”

Tehát a cég komolyabb szankciókkal is szembenézhet, amennyiben nem változtat gyakorlatán. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy az akkumulátorgyártás és a hozzá kapcsolódó iparágak a kormány iparpolitikájának gerincét képezik, mint Menczer Tamás, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár a bátonyterenyei üzem megnyitóünnepségén elmondta:

„Magyarország a jövő autóiparának meghatározó szereplője az elektromos autókhoz kapcsolódó akkumulátorgyártás területén.”

Vélhetően ennek köszönhető, hogy viszonylag kesztyűs kézzel bánnak a hasonló cégekkel. Így komolyabb következménye például annak sem lett, hogy a bőr-, szem- és légúti irritációt okozó és magzatkárosító hatású NMP-t kimutatták a gödi kutakban. Miután a környezetében élők szerint a Samsung szintén szakmányban szegi meg a szabályokat, úgy vélik, a gödi céggel szemben is alkalmazhatnának súlyosabb szankciókat. Esetükben azonban a hatóság szerint nem olyan súlyosak a sorozatosan elkövetett szabálysértések és a dolgozók veszélyeztetése, így a lakók hiába követelik régóta a gyár bezárását.