Petr Pavel a Szabad Európa Rádió Prágában székelő orosz kiadásának beszélt arról, hogy minden nyugaton élő orosz állampolgárt meg kellene figyelnie a hatóságoknak.
„Úgy gondolom, hogy – mint a múltban számos világkonfliktus esetében – amikor egy háború zajlik, szigorúbb biztonsági intézkedésekre van szükség az orosz állampolgárokkal szemben, mint általában. Tehát a nyugati országokban élő összes orosz állampolgárt sokkal nagyobb megfigyelés alá kell vonni, mert egy olyan nemzet állampolgárai, amely egy agresszív háborút folytat.”
– fogalmazott. Majd a cseh elnök történelmi kontextusban is elhelyezte, milyen intézkedéseket látna szívesen az akár több évtizede Európában élő, hétköznapi orosz állampolgárokkal szemben:
„Személy szerint sajnálhatom ezeket az embereket, de ugyanakkor, ha visszatekintünk, amikor a második világháború elkezdődött, az Egyesült Államokban élő japán lakosságot is szigorú megfigyelési rendszerben tartották.”
Csehország elnöke igen szerencsétlen hasonlatot hozott, mikor az Egyesült Államokban élt japánok „szigorú megfigyeléséhez” hasonlította az általa kívánatosnak tartott intézkedéseket. Az Egyesült Államokban ugyanis a második világháború során internálótáborokba zárták a japán származású lakosokat.
„Egyszerűen ez a háború költsége”
– tette hozzá a cseh elnök a történelmi párhuzam után.
Amikor a riporter rákérdezett, hogy mit ért pontosan „megfigyelés” alatt, azt felelte,
„a titkosszolgálatok általi szoros felügyeletre gondolok.”
Czech President Petr Pavel said that Russian civilians living in the West should be monitored by security services.
Speaking to @radiosvoboda, he said „when World War II started, all Japanese population living in the United States was under a strict monitoring regime as well.” pic.twitter.com/SCRqC6717I
— Radio Free Europe/Radio Liberty (@RFERL) June 15, 2023
1942-ben mintegy 120 ezer japánt (akiknek több mint 60 százalékuk amerikai állampolgár volt) internálótáborokba zártak az Egyesült Államok nyugati partján, Franklin Roosevelt elnöki rendelete nyomán. Az internáltakat csak 1945-ben, a háború után engedték szabadon. 2011-ben kiderült, hogy elhallgattak egy jelentést, ami kimondta, hogy katonai szempontból sem volt semmi szükség a táborokra, és hogy az FBI sem találta megalapozottnak a kémfenyegetettséget. Már 1976-ban határozottan elitélendőnek és olyan hibának nevezte a táborok létrehozását Ford elnök, amelynek „soha nem szabad megismétlődnie”.
Csehország elnökének szóvivője később hangsúlyozta, hogy az elnök nem javasolt a II. világháborús amerikai példához hasonló intézkedést; állítása szerint Pavel csak a napjaink normái szerint értelmezett „szigorú megfigyelés” fontosságára akart utalni.
2020-ban a statisztikák szerint nagyjából 6,7 millió orosz élt „Nyugaton” és noha nehéz pontosan meghatározni hogy Pavel elnök mit értett ezalatt, most Európát, Észak-Amerikát, valamint Ausztráliát és Óceániát értjük ezen földrajzi egység alatt. Bár érdemes azt is megjegyezni, hogy az Orosz Föderáció jelentős része Európa területén található és lakosságának nagy része is a kontinensen lakik, az Urálon túli területek népsűrűsége néhány nagyvárosi régiótól eltekintve jelentősen alacsonyabb.
Find more statistics at Statista
Érdemes ugyanakkor vetni egy pillantást az EU-ra is. 2021-ben, a háború előtt az Európai Unióban messze Németországban élt a legtöbb orosz állampolgár, de Csehországban is csaknem negyvenezren voltak.
Find more statistics at Statista
A Prazsszkij Processz kutatóközpont jelentése szerint a háború kezdete óta uszkve 700 ezer és 1,2 milliónyi közötti orosz hagyhatta el hazáját különböző okokból az orosz és más statisztikákból kiolvasható adatok alapján – a pontos számokat nehéz megállapítani – egy részük pedig már vissza is térhetett.
A jelentésből kiderül, hogy 2022-ben összesen 15 767 orosz állampolgár adott be menekültkérelmet az EU-ban, ami a 2021-es adat mintegy kétszerese. A kérelmek mindössze 34 százaléka részesült pozitív elbírálásban. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy számos uniós országban erősödnek az oroszellenes politikai intézkedések és az egyes tagállamokban változó mértékben társadalmak széles rétegeit hatalmába kerítő morális pánik is.
Érdekesség, hogy a jelentés Csehországot – Németország és korábban Litvánia mellett – a humanitárius megközelítést alkalmazó tagállamok közé sorolja. A jelentés arra is kitér, hogy Csehország a háború kitörése óta ad ki vízumokat humanitárius okokból hazájukban veszélyeknek kitett orosz állampolgároknak – újságíróknak, aktivistáknak és másoknak.
A cseh kormány mindemellett önbevallása szerint is az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között van.
Ahogy arról korábban írtunk, a háború kezdete óta számos európai ország állami szintre emelte az oroszok elleni uszítást. A balti államok vezetői például sorra jelentették ki, hogy nem fogadják be a sorozás elől menekülő oroszokat. Az ilyen megnyilvánulások, népek kollektív büntetése azonban cseppet sem segítenek az ukrajnai konfliktus megoldásában, és döntő többségében ártatlan emberek válnak áldozataivá. Az olyan háborús uszítók, mint Petr Pavel, vagy Vlagyimir Putyin ellenben profitálhatnak ezen emberek szenvedéséből is.
